Bóna Szabolcs: Jönnek még NER-közeli agrárügyek, a kötelező kamarai tagság viszont marad
További problémás támogatási ügyek kerülhetnek nyilvánosságra, és jogosulatlan támogatásigénylések miatt már feljelentések is születtek. Az agrárkamara december 31-ig alakul át, a szaktárca viszont meg akarja tartani a kötelező tagságot – mondta Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter.
A tárca részéről már történt feljelentés. Sok esetben uniós forrásokról van szó, ezért háromszereplős ügyekről beszélünk. A Gallicoop visszavonása azért történt, mert a pályázat nem felelt meg az Európai Bizottság kritériumainak. A miniszter szerint lesz még egy-két hasonló eset.
A pályázatok és támogatások átvilágítása még zajlik, több ezer szerződést és pályázatot kell átnézni. Ahol feljelentés vagy visszavonás történt, ott az érintettek NER-közeli szereplőkhöz köthetők – mondta a miniszter.
A NAK átvilágításánál mintegy 14 milliárd forintnyi, politikai tevékenységhez vagy megkérdőjelezhető személyi juttatásokhoz kapcsolódó kiadásról esett szó. Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy a megállapításokat nem ő, hanem Zoltán Péter kamarai biztos tette. A cél a kamara politikamentessé tétele, szakmai elnökség alá helyezése.
Az adatátadás lehetőségét is vizsgálják, büntetőjogászok bevonásával. Az adatállományokhoz szakértők fognak hozzányúlni. A kamara működésére vonatkozó törvénytervezet előkészítés alatt áll, tartalmazza a választási rendszert, a tagdíj megállapítását és névváltoztatást is. A kötelező kamarai tagságot meg kívánják tartani, mert a kamara nagy taglétszáma révén komoly tekintéllyel rendelkezik a COPA–COGECA-ban.
Az Európai Unió következő hétéves költségvetési terve átalakítaná az agrártámogatások rendszerét. A jelenlegi javaslatban nagyságrendileg 20 százalékos forráscsökkenés látszik a közvetlen támogatásoknál, de két forráselem kedvező döntése esetén a tényleges veszteség jóval kisebb lehet.
A KSH adatai szerint tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma. A miniszter szerint a koncentráció valós, de a legfontosabb ok a gazdatársadalom elöregedése. A magyar rendszer nem kezelte jól a gazdaságátadást, mert az inkább öröklésmenedzsmentet jelentett. Jövőre felül akarják vizsgálni a földtörvényt, hogy az új belépők könnyebben juthassanak területhez.
Az aszály miatti idei agrárveszteséget egyes becslések közel 800 milliárd forintra teszik. A miniszter pontosított, hogy a veszteség nem kizárólag az aszály következménye, a gazdasági környezet romlása és a vámháborúk is szerepet játszanak. A kukorica vetésterülete egymillió hektárról 600 ezer hektár alá csökkent. Magyarország jelentős területén nem a kukorica lesz a jövő növénye.
A molekuláris nemesítés kapcsán a miniszter elmondta, hogy a hagyományos nemesítésre nem biztos, hogy elegendő idő marad a klímaváltozás miatt. A vízmegtartásról szólva kiemelte: a talajban megfelelő művelési módszerekkel lehet megtartani a csapadékot, a csatornahálózatot pedig vízvisszatartásra kell átalakítani. A vízitársulati rendszer szétverése után a szakember- és eszközállományt jelentős részben a nulláról kell újraépíteni.
A termelők gyenge alkupozíciójáról a miniszter elmondta, hogy a megoldás elsősorban a termékpálya szereplőin múlik. Ha a szereplők 25-30 százalékos piaci részesedést képviselő terméktanácsot hoznak létre, közösen fogadhatnak el szabályokat, és a szakminiszter a megállapodást kötelező erővel kiterjesztheti az egész termékpályára. A magyar emberekre erősen jellemző az individualizmus, pedig önkéntes, szabályozott együttműködés nélkül sok termékpálya nem tud jól működni – tette hozzá.
