Az orbáni minta tovább él, Németországban az AfD keleti áttörése már külpolitikai és biztonsági kérdés
Frank-Walter Steinmeier német államfő a weimari köztársaság megosztottságát idézte fel annak nyomán, hogy két keleti tartomány választási eredménye alapjaiban rázta meg a német pártrendszert. A radikális jobboldal erősödése már külpolitikai és biztonsági kérdéssé is vált, a magyar példa pedig továbbra is hivatkozási pont.
Steinmeier hétvégi beszédében arról szólt, hogy Németországban ismét a weimari köztársaság utolsó éveire emlékeztető politikai megosztottság alakult ki. Dezinformációt, antidemokratikus szélsőségeket és eldurvuló vitát említett, pártot nem nevezett meg, a háttérben mégis az AfD szeptemberi erősödése állt.
Szász-Anhaltban az AfD a listás szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, a CDU 17,2 százalékot kapott. Mecklenburg–Elő-Pomerániában 38,2 százalékkal végzett az első helyen, megelőzve az SPD-t.
A német politikában a többi parlamenti párt elvben kizárja az együttműködést az AfD-vel, ezt nevezik tűzfalmnak. Szász-Anhaltban a párt 39 mandátumot szerzett a 83 fős tartományi parlamentben, Mecklenburg–Elő-Pomerániában 32 helyet a 71-ből. Egyik helyen sincs egyedül többsége, de a többieknek egyre nehezebb koalíciós képleteket kialakítaniuk.
A jelenség mögött több ok áll. Kelet-Németországban az újraegyesítés után is erős az érzés, hogy a térség társadalmi és gazdasági szempontból másodrendű helyzetben maradt. Az ipari visszaesés, az elvándorlás, az energiaárak, a bevándorlás és a berlini elitekkel szembeni bizalmatlanság egyszerre táplálják a tiltakozást.
Az AfD az orosz energiahordozók ismételt importját és az Ukrajnának nyújtott német katonai támogatás visszafogását sürgeti. Két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla 2027-re találkozót készít elő Kirill Dmitrijevvel, Vlagyimir Putyin gazdasági megbízottjával az orosz gáz németországi visszatéréséről.
Ez szembe megy Friedrich Merz kormányának politikájával. A kancellár szombaton Kijevben megerősítette Németország támogatását Ukrajna mellett. Berlin alapvetésnek tekinti, hogy az ország nem kerülhet ismét egyoldalú energiafüggőségbe Moszkvától.
A német belpolitikai fordulatnak magyar előtörténete is van. Az Orbán-kormány éveken át épített kapcsolatokat az európai radikális és szuverenista jobboldallal. Az illiberális állam, a bevándorlásellenes politika, a Brüsszellel szembeni konfliktus és az Oroszországgal fenntartott különutas kapcsolat több külföldi jobboldali mozgalom számára követendő példaként jelent meg.
Alice Weidel ezt Orbán Viktor 2026-os választási veresége után is nyíltan kimondta. Az AfD társelnöke szerint a volt magyar miniszterelnök hazájáért végzett munkája és Európához való hozzájárulása továbbra is inspiráció számukra.
A kapcsolat nem jelenti azt, hogy a két párt azonos lenne. Németország történelmi tapasztalatai és alkotmányos rendszere más korlátokat szab az AfD-nek. A párt egyes tartományi szervezeteit a belső elhárítás szélsőjobboldaliként minősítette, az országos párt egészére vonatkozó besorolást viszont egy bíróság februárban ideiglenesen felfüggesztette, miközben az alkotmányellenes törekvések gyanúját továbbra is erősnek látta.
Az AfD szász-anhalti szervezetét a tartományi alkotmányvédelmi hivatal szélsőjobboldaliként tartja nyilván. A szeptemberi választások után vita indult arról, miként lehetne megakadályozni, hogy egy esetleges AfD-részvételű tartományi kormány érzékeny biztonsági információkhoz jusson. A félelmek között az orosz kapcsolatok is szerepelnek, amit a párt visszautasít.
