Az MNB sürgeti az euróbevezetés előkészítésének felgyorsítását
Nincs értelme halogatni az euró előszobájának számító ERM-2 árfolyamrendszerhez való csatlakozást, ha a kormány euróbevezetési terve hitelesnek bizonyul – jelentette ki Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio.hu Back to Europe című konferenciáján.
A jegybankár szerint a kormány eddig megismert menetrendje konzisztens: 2029-es ERM-2 belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei euróbevezetéssel számol. Ha a kormány középtávú makrogazdasági konvergenciaterve sikeres és hiteles lesz, akkor azonnal bele kell vágni az ERM-2 csatlakozási tárgyalásokba – tette hozzá.
Októberben benyújtják a 2027-es költségvetést
A kormány a következő hetekben, még októberben nyújtja be a parlamentnek a 2027-es költségvetést, illetve az ehhez tartozó hároméves előretekintésű, 2027–2029 közötti makrogazdasági előrejelzését. Miután a Tisza-kormány már a választások megnyerése után, a megalakulása előtt elkötelezte magát az euróbevezetés mellett, a piacok számítanak erre.
Az euróbevezetés felé tett első kormányzati lépés egy hiteles makrogazdasági pálya felvázolása lesz, amelynek tartalmaznia kell, hogy a magyarországi államháztartási hiányt, piaci kamatokat és inflációt milyen lépésekben csökkentik az euróbevezetéshez szükséges szintekre. A kormány azt vállalta, hogy 2030-ra teljesíti az euróbevezetés feltételeit.
Az ERM-2 rendszer lényege
A forint jelenleg szabadon lebeg az euróval és minden más devizával szemben, az árfolyam tág határok között változhat. Az ERM-2 rendszer lényege, hogy a forintot az euróárfolyamhoz rögzítik – már a várható belépési, átváltási árfolyamon –, és a belépést megelőző két évben a forint az euróhoz képest plusz-mínusz 15 százalékos sávban ingadozhat csak.
Ha szükséges, a forint védelme érdekében az MNB és az Európai Központi Bank is beavatkozhat, vagyis már az eurócsatlakozás előtt extra védelmet élvezne a forint. A plusz-mínusz 15 százalékos sáv rendkívül széles: a jelenlegi 365 forintos euróárfolyamot nézve 310–420 forintos sávot jelentene. Az ERM-2 rendszerbe már be lehet lépni az eurócsatlakozási kritériumok teljesítése előtt is, így egy 2029-es ERM-2 csatlakozással sikerülhet akár a 2031. januári euróbevezetés is.
Az MNB azonban azzal számol, hogy ha 2029-ben csatlakozunk is az euró előszobájához, akkor a kormány eddig megismert menetrendjéből 2031-es döntéssel 2032. januári csatlakozás adódik.
Az inflációs cél csökkentése segítheti a folyamatot
A bevezetési folyamatot a várakozások szerint a szeptemberben 2,5 százalékra módosított inflációs cél segíteni fogja, és jó eséllyel biztosítani fogja az euróbevezetés inflációs kritériumának teljesítését – fogalmazott Kurali Zoltán.
Az MNB a szeptemberi ülésén jelentette be, hogy mintegy az eurócsatlakozás előkészítéseként az inflációs célját 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti 2028 januárjától. Az EKB, azaz az eurózóna inflációs célja évi 2 százalékos infláció elérése és fenntartása, tehát az MNB-nek a konvergencia jegyében majd 2 százalékra kell csökkentenie a célját – erre valószínűleg 2029-ben kerül sor.
Jelenleg rendkívül alacsony a magyar infláció: idén az MNB 1,8 százalékos fogyasztói áremelkedést vár, 2027-re viszont 3 százalékra gyorsul a drágulás, részint az energiaárak és a dohány jövedéki adójának emelése miatt. 2028-ra azonban az MNB már 2,6 százalékos inflációt vár – ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy csak 2028 januárjától csökkenti az inflációs célját 2,5 százalékra.
Az euróhoz vezető út fontosabb lehet, mint maga az euró
Az MNB elemzése szerint az euróbevezetés előnye, hogy csökkenti az inflációt és az inflációs várakozásokat, megszünteti az euróval szembeni árfolyamkockázatot, illetve más devizákkal szemben is jelentősen csökkennek az ingadozások. Az eurózónához való csatlakozással automatikusan alacsonyabbak lesznek az állampapírhozamok és a piaci kamatok is.
Például a lakosság esetében piaci alapon elérhetővé válik a 3–4 százalékos lakáshitel mindenféle állami támogatás nélkül, ahogy ez jelenleg is létezik Szlovákiában vagy Szlovéniában, vagyis az eurót használó régiós országokban. A hátrányok között lehet említeni az önálló monetáris politika elvesztését, valamint a bevezetéshez szükséges költségvetési hiánycsökkentés gazdasági és társadalmi áldozatát.
