Kedvező inflációs adat érkezett, az élelmiszerárak továbbra is csökkennek
Szeptemberben 1,6 százalékra emelkedett az infláció a KSH jelentése szerint. Ez meghaladja az augusztusi 1,3 százalékot, de kisebb, mint amekkora áremelkedésre az elemzők számítottak. A magyar gazdaságban kifejezetten alacsony az inflációs nyomás, a következő hónapokban azonban az emelkedő energiaárak miatt gyorsulás várható.
A friss adatok szerint egyelőre még nem érezteti hatását a világpiaci energiaárak emelkedése a magyarországi inflációban. A fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Augusztushoz képest az árak 0,2 százalékkal emelkedtek. A harmonizált árindex 2,1 százalékos áremelkedést mutat idehaza, ami elmarad az eurózónában mért 3,8 százalékos szeptemberi inflációtól. A nyugdíjas fogyasztói árindex egy év alatt 1,1 százalékkal emelkedett.
Nem rossz – így kommentálta Nagy János, az Erste Bank elemzője az adatot, hiszen az áremelkedés elmaradt a várakozásoktól, és támogatja a Magyar Nemzeti Bank 2028 januárjától bevezetendő 2,5 százalékos inflációs céljának elérését. A maginfláció augusztushoz képest lassult, ami kedvező fejlemény. A kilátások azonban borúsabbak: a megemelkedett energiaárszint miatt a hazai termelői árakban már látszik a begyűrűződés, ami fokozatosan megjelenik a fogyasztói árakban. Az Erste az idei évre 1,8 százalékos, a jövő évre 3,0 százalékos átlagos inflációt vár.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője is kedvezőnek nevezte a friss adatokat, kiemelve az élelmiszerárak és szolgáltatások szeptemberi csökkenését. Ha a vállalatok rövid távú inflációs várakozásai horgonyzottak maradnak, és az új inflációs cél egyre szélesebb körben válik igazodási ponttá, akár további kedvező meglepetések is érkezhetnek. A bérnyomás, az energiaárak emelkedése és a forintgyengülés ellenére a szeptemberi adatok visszafogott árazási dinamikára utalnak. Jövő év elején a vállalatok beépíthetik áraikba az idei költségemelkedést, aminek hatására az infláció átmenetileg 3,5 százalék közelébe emelkedhet. Az ING becslése szerint decemberre 2,4 százalékot érhet el a pénzromlás; idén átlagosan 1,8, 2027-ben 2,9–3,0 százalékos infláció várható.
A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal csökkent; az éttermi szolgáltatások nélkül a bolti élelmiszerárak 4,6 százalékkal alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Drágult többek között a burgonya 7,8, az eszpresszókávé és a munkahelyi előfizetéses menü 6,6-6,6, az étolaj 6,4, az éttermi étkezés 5,8, az iskolai étkezés 5,7, a büféáruk 5,4, a cukorka és a méz 2,7 százalékkal. Mérséklődött a húskonzerv 26,7, a vaj, vajkrém 15,6, a friss hazai és déligyümölcs 14,4, a sertéshús 11,0, a sajt 10,2, a cukor 8,2, a tej 8,1, a bolti kávé 7,4, a száraztészta és tejtermék 6,7-6,7, a csokoládé, kakaó 6,2, a tojás 5,4, a baromfihús 5,3, a friss zöldség 4,1 százalékkal.
A szolgáltatások 4,9 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a teherszállítás 14,9, a taxi 11,5, a postai szolgáltatások 9,6, a testápolási szolgáltatások 8,4, a járműjavítás 8,3, a belföldi üdülés 7,8 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3, ezen belül a dohányáruké 4,2 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 4,0, a vezetékes gázért 11,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, az elektromos energiáért 1,3 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,2, a gyógyszer, gyógyáruk 1,3, a járműüzemanyagok 6,9 százalékkal drágultak.
Egy hónap alatt az árak átlagosan 0,2 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,3 százalékkal; a szolgáltatások ára fél százalékkal kisebb lett, jellemzően a nyári szezon kifutásával a turisztikai szolgáltatásoknál. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1 százalékkal növekedett. A járműüzemanyagok ára 5,9 százalékkal növekedett, a ruházkodási cikkek 1,3 százalékkal kerültek többe.
A kedvező élelmiszer-inflációs adatokat látva az Országos Kereskedelmi Szövetség újfent felhívja a kormány figyelmét a kiskereskedelmi árrésstop kivezetésére. A szervezet szerint a vendéglátás nélkül számított élelmiszerárak 4,6 százalékos csökkenése jó lehetőséget biztosít erre, ami nem okozna újabb jelentős növekedést a fogyasztói árakban. Az árrésstop kivezetésével újraindulhatnának az árengedményes akciók, a települési kisboltok felszabadulnának a nyomás alól, és beindulhatnának a beruházások a kiskereskedelmi szektorban.
