Levonás és pénzügyi válság Budapesten
A Magyar Államkincstár nem sokkal a pénteki déli harangszó előtt levonta a fővárosi önkormányzat számlájáról a 11,7 milliárd forintot, amint azt Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter korábban bejelentette. Ennek következtében Budapest folyószámla-egyenlege 32 milliárd forintra csökkent, ami mély pénzügyi válságot idézett elő. A főváros ugyan képes lesz kifizetni a januári béreket februárban, azonban bármilyen más pénzügyi kötelezettség teljesítése immár lehetetlennek tűnik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta, hogy a főváros jogvédelmet kért az inkasszó ellen, mivel tavaly május óta nem először történik hasonló eset. Tavalyi tapasztalatok alapján a kincstárnak vissza kellett fizetnie a levont összeget, amely akkor 10,2 milliárd forintot tett ki. A bíróságra benyújtott kérelem még nem kapott választ, így jogszerűen nem történhetett volna inkasszó a MÁK részéről, azonban ez a gyakorlat mégis megvalósult.
Bírósági döntések és a jövőbeni kilátások
A bíróságnak 15 napja van a kérelem elbírálására, és a főváros a bírósági vélemény birtokában tervez további pénzügyi lépéseket. Nagy Márton kifejtette, hogy a fővárosnak mindenképpen teljesítenie kell a kötelezettségeit, ám a pontos bírósági döntés hiányában nehezen magyarázható ez a lépés. A Fővárosi Törvényszék már korábban is megállapította, hogy az Orbán-kormány jogellenesen vonja el a szolidaritási hozzájárulást.
Darák Péter, a Kúria bírája hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás levonását megelőzően kötelező egy tisztességes és átlátható eljárást lefolytatni. Eddig a kincstár eljárása ellentmondásokkal terhelt, hiszen a jogi eljárások során számos alkalommal a fővárosi önkormányzat javára döntöttek. Például a Kúria az összes beadványában a főváros álláspontját támogatta, amely arra utal, hogy a kincstár nem járt el a megfelelő jogi keretek között.
Fokozódó feszültségek és jövőbeli kilátások
Az újabb levonások és az ehhez kapcsolódó jogi viták súlyosan befolyásolják Budapest pénzügyi helyzetét. A fővárosnak az eddigi költségvetési döntések következtében drámai likviditási nehézségekkel kell szembenéznie, amelyeket a koronavírus-járvány, az infláció és az energiaár-robbanás okozta gazdasági visszaesés tovább súlyosbít. Az újonnan megállapított szolidaritási hozzájárulás összegét Budapest túlzónak tartja, és már pert indított a kormány döntése ellen.
Az eljárások és jogi kérdések megoldását sürgetve Budapest vezetése aggodalmának ad hangot, miszerint nem tudják, a levont milliárdokat végül hova irányítják, és azt sem, hogy mely településeket támogatnak a költségvetési eszközök révén. A pénz elvonása mögött felmerül a kérdés, hogy valójában a fideszes érdekek szolgálatában zajlik-e a folyamat, így a főváros egy újabb bírósági fordulatban reménykedik.
