Az ellenzék visszalépése: Történelmi pillanat a parlamenti választások előtt
Szabó Tímea, az óbudai képviselő, az elmúlt időszak kampányának során bejelentette, hogy visszalép a parlamenti választásoktól. Ez a döntés nem csupán egyéni szinten fontos, hanem az egész ellenzéki mozgalomra is jelentős hatással van. A Tisza Párt, amely eddig is egyedi politikai szereplőként van jelen, egyértelművé tette, hogy semmiféle tárgyalást nem folytat a többi párttal, és eszközök tekintetében sem kíván semmit sem kérni vagy ígérni.
Győri Gábor, a Policy Solutions elemzője, hangsúlyozta, hogy az ellenzéki szavazók körében egyértelmű, hogy a régi politikai formációk nem tudtak megfelelően helytállni az Orbán-rendszerben. Az elemző szerint a jelen helyzetben a visszalépések politikai tőkét nem hoznak létre, sőt a Tiszán kívüli pártokra nagy nyomás nehezedik, amely fokozza a kormányváltás iránti elvárásokat.
Az egyes jelöltek, akik úgy döntöttek, hogy visszalépnek, valószínűleg alaposan mérlegelték ezt a döntést. Azok, akik lemondanak a jelöltségről, tudatában vannak annak, hogy nemcsak saját politikai karrierjüket befolyásolják, hanem a közvélemény szemében is népszerűtlenné válhatnak, ha nem sikerül megverniük a Fideszt. Győri Gábor megjegyzése szerint a visszalépés nagyon kockázatos pozíciót teremt a politikai színtéren.
A fővárosban a Párbeszéd politikusa, Szabó Tímea, az MSZP színeiben dolgozó Vajda Zoltán és más ellenzéki képviselők, mint Szabó Sándor Szegeden, Berki Sándor Salgótarjánban, valamint Lukács László György Karcagon, mind visszaléptek a választásoktól. Kopping Rita, a Demokratikus Koalíció kecskeméti jelöltje is hasonló cselekedetet tett, melyet pártja azonnali kizárásával sújtott.
A Demokratikus Koalíció további visszalépéseket is bejelentett, többek között Komáromi Zoltán és Ternyák András budapesti, illetve Godó Beatrix saldótarjáni jelöltek esetében. A Momentum és a baloldali Jámbor András már korábban jelezte, hogy a kormányváltás érdekében nem állnak ki a választásokra. Ezzel a helyzet világossá vált: a parlamenti pártok között nemcsak az LMP és a Párbeszéd, hanem később az MSZP is egyetértett abban, hogy nem állítanak országgyűlési listát. A Jobbik, mint utolsó lehetőségként, megpróbált egy országos listát állítani, ám ez nem járt sikerrel.
Az egykori hatpárti összefogásból csak a Demokratikus Koalíció maradt, amelynek országos listája van, míg parlamenten kívüli pártként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is jelen van. Jelenleg függetlenként induló négy MSZP-s jelölt versenyez Hiller István és Kunhalmi Ágnes nevével fémjelezve.
Győri Gábor kiemeli, hogy nem várható, hogy sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Demokratikus Koalíció elérhesse a parlamentbe való bekerüléshez szükséges szavazatok számát, kivéve, ha a részvételi arány drámaian csökken. Az új, rendszeren kívüli szereplőként a Kétfarkúak mindeddig következetesen működtek, és helyzetük jónak mondható, amennyiben a támogatás elnyeréséről van szó.
Az elemzés szerint a Tisza Párt helyzetét is érdemes figyelembe venni. Az a remény, hogy a Tisza Párt meglépései következtében felbomlik, nem biztos, hogy realitás lesz. Ha a Tisza nem marad egyben, valószínű, hogy a megmaradt pozíciók új, eddig ismeretlen politikai szereplőkhöz kerülnek. Az Orbán-rendszerrel szembeni elégedetlenség a régi pártok iránt az ellenzéki szavazók körében megkérdőjelezhetetlen.
Érdekes, hogy a Kutyapárt stabil és következetes politikát képvisel a DK-val szemben, amely sok esetben ellentmondásos döntéseket hozott. Az ellenzéki pártok számára kihívást jelent, hogy a visszalépések után hogyan tudják az erkölcsi tőkét politikai tőkére váltani. A Momentum egyértelműen tisztában volt azzal, hogy nem lenne reális az Országgyűlésbe jutási esélyük, ezért nem is indultak. Tisztában vannak azzal, hogy a Tisza eddig elutasította a 2022-es összefogás pártjaival való együttműködést, ami számukra inkább előnyös strágia volt. Jelenleg a Tisza Párt nem ígér semmit a másik pártoknak, de a jövő politikai működését csak idővel lehet megjósolni, különösen, ha kormányra kerülnek.
