Botrány a Fenyő Miklós-szobor körül: A napirendről való levétel és a közéleti reakciók
Fenyő Miklós, a XIII. kerület ikonikus alakjának emlékét egy szoborral kívánták megörökíteni, ám a tervezett alkotás körüli vita heves kritikákba torkollott. A bemutatott modellen nem tükröződtek a népszerű előadó egyedi karakterjegyei, ami szakmai értékelésekben is megjelent. A győztes pályaművet egyesek Havas Henrik, Mickey Rourke vagy Kern András vonásaihoz hasonlították, ami tovább fokozta a közfelháborodást.
Tóth József, a kerület polgármestere Facebook-oldalán közzétette a nyertes pályaterv makettjét, amelyhez több mint ezerötszáz hozzászólás érkezett. A kommentelők kifejezték, hogy a szobor nem hasonlít Fenyő Miklósra, és tippversenyt indítottak arról, hogy kire emlékeztet leginkább az alkotás. A felmerült nevek között volt Flipper Öcsi, Johnny Cash és Korda György is, amely tovább növelte a feszültséget.
A vita során nemcsak a hasonlóságok, hanem a szoborállítás szükségessége és a pályázati eljárás átláthatósága is éles kritikák kereszttüzébe került. A helyzet odáig fajult, hogy a képviselő-testület ülésének napján a XIII. kerületi önkormányzat bejelentette: a nyilvánosság mára kialakult vitája és a szakmai észrevételek miatt leveszi a napirendről a szobor megvalósítását célzó előterjesztést. Az önkormányzat egyúttal hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek Fenyő Miklós emlékének ápolása mellett.
A múlt emléke: Fenyő Miklós életpályája és az emlékállítás tervei
Fenyő Miklós a XIII. kerület szülötte volt, és több mint ötven évet élt itt. 2004-ben díszpolgárrá választották, halála után pedig az önkormányzat saját halottjának tekintette. Tóth József polgármester alig néhány héttel a halálát követően már az emlékével kapcsolatos kezdeményezésekről beszélt, többek között emléktábla, zenélő pad, köztéri szobor és közterület-elnevezés ötlete merült fel. A polgármester az elképzeléseket a családdal is egyeztette, és kezdeményezték, hogy Fenyő Miklós posztumusz Budapest díszpolgára címét is megkapja.
Az önkormányzat tájékoztatta a közvéleményt, hogy a lakossági megkeresések alapján sürgetik a méltó emlékállítást. Ennek érdekében meghívásos pályázatot hirdettek meg három szobrászművész – Lelkes Márk, Orbán Előd és Solti András – részvételével. A pályaművek értékelésére az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda szakértői zsűrije volt megbízva, végül Orbán Előd alkotását terjesztették a képviselő-testület elé a kivitelezés céljából, amelyhez bruttó 38,112 millió forintot irányoztak elő.
Az alkotás jövője: Kérdések és kritikák
Június 9-én, a makett leplezése után a helyzet drámai irányt vett. A közvélemény fokozódó tiltakozása és a szakmai kritikák következtében több civil kezdeményezés is indult a szobor ellen. A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége, magyar tagozatának állásfoglalása szerint a köztéri műalkotások elhelyezése fontos, ám körültekintő szakmai és társadalmi egyeztetések nélkül nem lenne elfogadható. A döntési folyamat átláthatóságának hiányát is kifogásolták.
A kérdések sokasodtak a pályázat bírálóinak összetételéről és a döntéshozatal szempontjairól is. Az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda vezetője részletes választ adott, mely szerint az iroda működése alatt a szakértők kiválasztásuk során a szaktudásra és tapasztalatra támaszkodnak, de a döntéshozatali eljárások nem mindig átláthatóak. Az iroda szakértőinek szempontjai a döntések hátterében álló tájékozottságot is igényelnek.
A szakmai vélemények és az ügy lezárása
Június 24-én a Fenyő Miklós-emlékszobor szakvéleménye került nyilvánosságra, ami még inkább árnyalta a már kialakult diskurzust. A szakértők fenntartásokat fogalmaztak meg a szoborállítás időzítésével kapcsolatban, és javasolták a lakosság támogatottságának felmérését. A szakmai állásfoglalásban kiemelték, hogy sürgősen szükséges lenne a tér és a művészi minőség alapos mérlegelése a döntési folyamat során.
Bár Orbán Előd alkotását tartották a legalkalmasabbnak, a bírálók hozzátették, hogy erős fenntartások fűződnek hozzá, és azt változtatásokkal ajánlják megvalósításra. Jelenleg a szobor sorsa kérdéses, de az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda által biztosított nyilvánosság adatainak jóvoltából a jövőben talán átláthatóbb döntési folyamatok vezetik majd a köztéri műalkotások ügyét.
