Vissza a Kertészetbe!
A mai kertészeti gondolatok már messze túlléptek a hagyományos veteményesek és hétvégi hobbik keretein. Egyre inkább menedékként szolgálnak a rovaroknak és madaraknak, kikapcsolódási helyszínként a felgyorsult hétköznapokban, valamint mint laboratóriumok, ahol a fenntartható megoldásokat tesztelhetjük a klímaváltozás kihívásaival szemben. Ahogy az aszályok, szélsőséges időjárási viszonyok és emelkedő élelmiszerárak egy új helyzet elé állítják az emberiséget, a hobbikertészek újra felfedezik a kertészkedés értelmét – most már nem a természet meghódításának, hanem a vele való együttélésnek az aspektusait helyezve előtérbe. A cél nem csupán az, hogy ugyanazt a termést hozzuk évről évre, hanem hogy egy olyan rendszert alakítsunk ki, amely képes alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez, képes elviselni a száraz nyarakat, megőrizni a vizet, táplálni a talajt, mindeközben pedig csökkenteni a kertészedés terheit.
A kert folyamatosan változik; az évszakok váltakozása megköveteli tőlünk a kerti munkálatok folyamatos újragondolását. Kertészként, egyben természetvédőként is, fontos számomra a fenntarthatóság; aktívan kutatom azokat a lehetőségeket, amelyek segíthetik ennek megvalósítását. A kert növényei és állatai kölcsönhatásban vannak egymással: odúk várják a madarakat és denevéreket, a sövények között sünök bújnak meg, míg a gyümölcsfák körül nem a kapálás nyomai látszódnak, hanem egy olyan szemlélet, amely a természet működését utánozza, nem pedig felülírja. A kert él, lélegzik, és körforgásban van.
Stresszkezelés Felsőfokon
A kertészkedés terápia jellegét kiemeli Réder Ferenc, az Adaptív Kert Csoport tagja, aki a permakultúrás hobbikertészkedés előnyeiről beszél. Véleménye szerint a cél nem csupán az évek során egyre több munkával érlelt termés megszerzése, hanem egy olyan ökoszisztéma kialakítása, amely együtt él a változó környezettel és a növekvő klímaváltozási kihívásokkal. A hobbikertészkedés összekapcsolódik a stressz leküzdésével is, ahogy Király Béla, a Kék zónás kert című könyv szerzője tapasztalatát osztja meg; a kertészkedés révén nem csupán a fizikális állapotát javította, de a stresszes élete ellenpontjaként is szolgált. Az első lépések a paradicsompalánták beszerzésével kezdődtek, aminek következtében egyre mélyebb tudást szerzett a kertészkedésről és a növények megfelelő gondozásáról.
Élő Rendszerek Sokasága
A kertészkedés nem mindenkinek sikerült úgy, ahogyan eredetileg tervezte. Ferenc kertje, amely húsz évvel ezelőtt még egyszerű veteményesként funkcionált, ma már egy permakultúrás szemléletű, fenntartható ökoszisztéma. Ebben a kertben a csirkék, nyulak, gyümölcsfák, vadvirágok egy szerves egységet alkotnak; nem különálló elemek, hanem egy kollektív ökológiai hálózat részei. Az itt végzett munka nem kizárólag a maximális terméshozamra összpontosít, hanem a kert fenntartható működtetésére, a külső beavatkozások csökkentésére.
A szemléletváltás egyik kulcsfontosságú pillanata az volt, amikor Ferencék felhagytak az állandó talajforgatással. Az ásásról való lemondás nem csupán az időt csökkentette, amit gyomlálásra kellett fordítani, hanem új ökológiai rendszert is teremtett. Ez nem csupán visszatérés a múlthoz, hanem válasz a jelen kihívásaira, hiszen a magyar kiskertek története mindig is különleges kapcsolatot ápolt az emberekkel és a természettel.
Kék Zónák Terjedése
Ahogy Béla és más kutatások is hangsúlyozzák, a kék zónák, ahol a hosszú életű emberek közösségei megfigyelhetők, a fenntartható kertészkedés és az egészséges életvitel szempontjából úgy tűnik, egyre nagyobb figyelmet kapnak. Ezek a területek fokozottan kiemelkednek az érdekességükkel, hiszen nem csupán az élelmiszertermelés szempontjából fontosak, hanem közösségi térként és klímaadaptációs eszközként is szolgálnak. A jövő kertjeinek az élelmiszertermelésen és a közösségi kapcsolatok erősítésén túlmenően a klímaváltozással szembeni rezilienciát kellene kifejlesztenie.
Király Béla, biokertész, aki a Kisdomb Ökokert gazdasága alatt működik, tapasztalatait és tudását szeretné átadni a fenntartható étkezésről és a zöldségtermelésről, amely minden kertben jelen lehet. Az örömmel végzett kerti munka egy olyan longevity tevékenység, amely nem csupán arról szól, hogy megéri-e paradicsomot termeszteni, hanem hogy milyen kapcsolatot tudunk kialakítani a környezettel. Ferenc és Béla nézőpontjai különbözhetnek, de végül eljutnak ugyanarra a következtetésre: a türelem, a fenntarthatóság és a természethez való alkalmazkodás kulcsfontosságú a jövő kertészkedésének sikerességében.
