Bakondi György bejelentése: Pert indít Magyarország az EU Bírósága ellen
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója 2025. május 26-án bejelentette, hogy Magyarország pert indít az Európai Unió Bírósága ellen. Az alapja pedig az a napi egymillió eurós bírság, amelyet az EU a magyar államra szabott ki, mivel az ország nem hajlandó végrehajtani a bíróság korábbi döntését a menedékkérőkre vonatkozóan.
A közelmúltban Magyarország 477 millió eurós büntetést halmozott fel a centrum államok intézkedéseivel szembeni ellenállásának következtében. A bíróság azt akarta elérni, hogy a migránsok Magyarország területén nyújthassák be menekültkérelmeiket, nem pedig más országokban, például Szerbiában. Bakondi György ezt a stratégiát kritikusnak nevezte, mondván, hogy a kormányzatnak ezt nem lenne szabad támogatnia.
Az esettel kapcsolatos kormányzati álláspont
Bakondi hangsúlyozta, hogy a kormánynak jelenleg csak egy lehetősége van: egy nemzetközi ügyvédi iroda, amelynek tagjai között korábbi bírósági szakemberek is helyet kaptak, segítségével nyújtanak be keresetet az EU Bírósága ellen. A főtanácsadó kitért arra is, hogy a 2015-ös migrációs krízis során tapasztaltakat figyelembe kell venni, amikor is 400 ezer illegális bevándorló lépte át a magyar határt mindössze két hónap alatt.
A válasz a magyar kormány részéről egyértelmű volt: megkérdezték az állampolgárokat, akik túlnyomó többsége azt kívánta, hogy állítsák meg a migránsokat. Ennek eredményeként a kormány széleskörű intézkedéseket foganatosított, beleértve a jogi határzár, műszaki akadályrendszer és a rendvédelmi erők bevonását.
Migrációs stratégia és a következmények
Bakondi szerint az így kialakított stratégia hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország mentesült a terrorizmus által fenyegetett helyzetektől, elkerülhetővé váltak a no-go zónák és nem romlott a közbiztonság. Az eljárásban bírálatot kapó Nyugat-Európa, különösen az EU bürokráciája, a magyar gyakorlat kritikáját fogalmazta meg, miközben egyre több tagállam keres nemzeti válaszokat hasonló problémákra, például Olaszország, Bulgária és Spanyolország is hasonló intézkedéseket bevezetett.
Pénzügyi következmények és eljárások
A menekültügyi ügyekben Magyarország már 200 millió eurós bírságot kapott, amely a napi egymillió eurós növekménnyel tovább súlyosbítja a helyzetet, amíg a bíróság döntését nem hajtják végre. A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás során a bírság összege márciusig meghaladta a félmilliárd eurót. A Bíróság emellett megköveteli, hogy a kabinet kezdje el a migrációs törvényeket az uniós előírások szerint módosítani.
Az EU kezdeményezései továbbra is aktívak, hiszen a Bizottság rendszeresen elküldi a fizetési értesítőket a magyar kormány számára, amely eddig egyetlen fillért sem volt hajlandó kifizetni. A büntetések súlya folyamatosan nő, és a magyar kormány által ezzel eltékozolt pénzösszegek jelentős mértékűek, ami mindannyiunk számára komoly következményekkel jár.
Ez a történet tehát nem csupán egy jogi csatározás, hanem egy olyan mélyebb, társadalmi és politikai diskurzus is, amely az Európai Unió és tagállamai közötti feszültségeket hivatott tükrözni.
Forrás: nepszava.hu/3283170_menekultugy-kotelezettsegszegesi-eljaras
