A TÓ CSELEKMÉNYEI ÉS AZ EMBERI KÁOSZ
A Tisza-tónál tett kerékpártúrám során izgalmas tapasztalatokkal gazdagodtam. A természet szépsége itt megkerülhetetlen, hiszen hazánk legnagyobb mesterséges tava nem csupán a víz erőművek működésének köszönheti létét, hanem a környezet csodálatos gazdagságának is. A tavat körülvevő buja holtágak, kis csatornák és rejtett lápos területek mind-mind hozzájárulnak a táj varázsához.
Az utazásom során a tavirózsák pompás látványa, mely valósággal elárasztotta a vízfelszínt fehér szirmaival, akár egy tündér világából érkezett virtuóz előadás részletének tűnt. Azonban a nyugalom hamar megtört, amikor megérkezett a motorcsónak, zavargó zenével, amely egyes résztvevőket a szórakozás világába repített, míg mások számára zavaró akkordokat csengetett. A természet méltósága, képviselve a szürke gém által, nem türelmesen figyelte azt a dilettáns bravúrt, amely a vízparti békés idill meghaladását célozta meg.
A TERMÉSZET VISSZAVETELÉRŐL
De meddig bírja még a természet? Mily hosszú ideig tűrik a madarak és más élőlények ezt a folyamatos zajongást, amely még éjjel sem csillapodik? Az emberi lehengerlés nem ismer határokat; mindent elborít a tumultus, mintha a négy fal között nem lenne képes magára találni, és csak üvöltve képes kifejezni magát a külső világ felé. A motoros vízi járművek morajlása, hogy is nevezhetnénk? A modern élettér bombasztikus ellensége, ami szépen lassan kiirtja a természet csendjét.
A kerékpárosok, ez a szelíd közeg képviselői, talán éppen ebből a zörejből mentesítve találják meg örömüket. A legábosabb bicajosok csendes hódolaton vannak, mégis néhol bukkannak fel olyanok, akik tudatosan a zenei dobolásra döntenek. A szép kis faladikjában horgászó ember, a nyugodt kajakosok, ők értenek a természet nyugalmához és élvezhetik a harmóniát, amit a tó ad.
A JELEN ÉS JÖVŐ HATÁSAI
Valószínű, hogy amíg az emberek ezt az önző módját választják a szórakozásuknak, addig a természet küzd a túlélésért. De emlékezzünk rá: a csendes többség mindvégig ott van, csak néha elfeledteti magát a zajban. Az, hogy valaki képes csendben élvezni a táj szépségeit, nemcsak őt magát gazdagítja, hanem a környezete számára is értéket képvisel.
Ez a szövevényes kapcsolat az ember és a természet között nem csupán a jelenlegi állapotok tükröződése, hanem egy figyelmeztetés is arra, hogy változtatás nélkül a jövő hogyan alakulhat.
Forrás: nepszava.hu/3285062_a-to-nem-zajong
