Home Fenntarthatóság Több mint kétszáz zenész ellenzi az északi-tengeri olajkitermelést.

Több mint kétszáz zenész ellenzi az északi-tengeri olajkitermelést.

by Tihamer
0 comments

Több mint kétszáz zenész tiltakozása az északi-tengeri olajkitermelés ellen

Brian Eno, a Massive Attack, Thom Yorke és Robert Smith is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben brit zenészek és más előadók a Rosebank olajmező fejlesztésének elutasítására kérik Andy Burnham miniszterelnököt. Az aláírók szerint a beruházás felgyorsítaná az éghajlatváltozást, miközben nem csökkentené a brit háztartások energiaszámláit és nem erősítené az ország energiabiztonságát.

Kétszáztizenegy zenész és előadóművész fordult nyílt levélben a brit kormányhoz, arra kérve Andy Burnham miniszterelnököt, hogy ne engedélyezze a Skóciától északra fekvő Rosebank olajmező fejlesztését. A levél aláírói között találjuk Brian Eno-t, Robert Smith-t, valamint a Radiohead három tagját: Thom Yorke-ot, Ed O’Brien-t és Philip Selway-t. Csatlakozott a kezdeményezéshez Bobby Gillespie, Olly Alexander és számos más elismert művész is.

A dokumentumot a zeneipar környezetvédelmi szervezete, az EarthPercent és az Uplift klímacsoport tette közzé. Az aláírók hangsúlyozzák, hogy az éghajlati válság közvetlenül fenyegeti a kulturális élet működését: a hőhullámok és szélsőséges időjárási események zavarokat okozhatnak a fesztiválokon, szabadtéri koncerteken és turnékon, továbbá megnövelik a rendezvények költségeit.

A művészek úgy vélik, hogy a Rosebank fejlesztéséből származó kőolaj többsége várhatóan exportálásra kerülne, és annak ára a világpiacon alakulna. Ezért megkérdőjelezik azt az érvet, miszerint a mező megnyitása olcsóbb energiát biztosítana a brit fogyasztóknak. Emellett felhívják a figyelmet arra, hogy az északi-tengeri olaj- és gáziparban dolgozók száma az új engedélyek ellenére az elmúlt évtizedben több mint felére csökkent.

A Rosebank az Egyesült Királyság legnagyobb, még kiaknázatlan olajmezője, mintegy 130 kilométerre a Shetland-szigetektől. Környezetvédő szervezetek számítása szerint az ott kitermelt fosszilis energiahordozók több mint 250 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járhatnak a mező teljes működési ideje alatt, ami Nagy-Britannia egyetlen évi kibocsátásának csaknem 70%-át képviseli.

A levél szerzői emlékeztetik Burnhamet, hogy Manchester főpolgármestereként támogatta a fosszilis energiahordozók terjedésének megakadályozására irányuló nemzetközi kezdeményezést, míg miniszterelnökként már pragmatikus megközelítést sürgetett, amely a zöld átállással együtt figyelembe veszi az olaj- és gázkitermelést is.

Brian Eno kijelentette: „Választhat: a fosszilisenergia-ipar mellé áll, és jóváhagyja a Rosebank fejlesztését, vagy azok mellé, akiknek együtt kell élniük a döntés következményeivel.”

A beruházó, az Adura, másként értékeli a projekt jelentőségét. Szerintük a Rosebank és a Jackdaw gázmező összesen 10,8 milliárd font beruházást vonna maga után, amelynek háromnegyedét Nagy-Britanniában költenék el. A vállalat úgy számít, hogy a fejlesztés legaktívabb időszakában 3500 munkahely jöhet létre, a kitermelés alatt pedig körülbelül 880 állás maradna fenn.

Neil McCulloch, az Adura vezérigazgatója, a két projektet a nemzetgazdaság szempontjából jelentős vállalkozásoknak nevezte, amelyek növelnék a belföldi energiatermelést, munkahelyeket és gyakornoki lehetőségeket teremtenének, adóbevételt hoznának, valamint kiszámíthatóbb jövőt biztosítanának a brit energiaipari beszállítóknak.

A Rosebank és a Jackdaw fejlesztését még a korábbi konzervatív kormány hagyta jóvá, azonban a környezetvédelmi szervezetek által indított jogi eljárás következtében az engedélyeket érvénytelenítették. A bíróság szerint az engedélyezéskor nem vették figyelembe a kibocsátást, amely az olaj és a gáz későbbi elégetéséből fakad. A brit kormánynak új környezeti hatásvizsgálatok után kell döntenie a beruházásokról.

A Rosebankról tartott társadalmi konzultáció augusztus 17-én zárult, ezután a kormány dönt a projekt sorsáról, valamint az Aberdeen közelében tervezett Jackdaw gázmezőről. E döntés politikai jelentőséggel bír, mivel visszatükrözi, hogyan próbálja összeegyeztetni a brit vezetés az energiabiztonság és a munkahelyek védelmét a klímacélokkal.

You may also like

Leave a Comment