Minden számítógépes tevékenység karbonlábnyomot hagy
A digitalizáció kevésbé zöld, mint amilyennek elsőre látszik. Az elvárás az, hogy segít a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, azonban a valóság az, hogy az energia- és vízigényének következményei éppen ellenkező irányba mutatnak. Régebben az emberek sokkal szívesebben nyomtattak, leveleztek, mint most, amikor e-maileznél próbálják környezettudatosnak mutatni magukat. Mindez azonban a fenntarthatóság illúzióját kelti, hiszen a digitális aktivitásunk, bármennyire is elkerülhetetlen, a karbonlábnyomunk növekedésével jár.
Az éghajlatváltozás komoly aggodalom
A közvélemény egyértelműen érzékeli a problémát: az Eurobarometer felmérése szerint a megkérdezettek 85%-a komoly kihívásnak tartja a klímaváltozást. Az éghajlatváltozás súlyos következményekkel jár, és sokan úgy vélik, hogy a média nem ad elegendő és megbízható információt a helyzettel kapcsolatban. Az emberek megértése a digitális karbonlábnyomról és annak csökkentéséről továbbra is gyerekcipőben jár.
A digitális karbonlábnyom növekedése
A Carbon.Crane indította a digitális karbonlábnyom fogalmának népszerűsítését, figyelemmel arra, hogy a globális CO2-kibocsátás 2019 óta megduplázódhat a digitalizáció következményeként. Az adatok becslése szerint idén a digitális világ karbonlábnyoma már 10% fölé emelkedett, figyelmen kívül hagyva a világjárvány következményeit, ami felgyorsította ezt a folyamatot.
Sokkoló statisztikák
A Carbon.Crane workshopján rávilágítottak, hogy a digitális tevékenység számos káros hatással jár. Évente 40 gigatonna szén-dioxidot juttatunk a légkörbe, ami a szén-dioxid-eqivalens kibocsátására is kiterjed. Minden digitális aktivitás, beleértve az e-maileket és a webkereséseket, hozzájárul a karbonlábnyom növekedéséhez. Egy egyszerű e-mail is 4 g károsanyag-kibocsátással jár, míg egy Google-keresés 0,2-0,5 g CO2e-t jelent. Az internetfelhasználók évente 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelnek.
A szektorok közötti különbségek
A digitális karbonlábnyom szektoronként is változik, a telekommunikációs ágazat a legkevésbé szennyező, míg az energiaipar és a bankok szerverei jelentős terhelést jelentenek. Az iparágakban belüli különbségek figyelembevételével, a karbonkibocsátás csökkentése érdekében javaslatokat kell kidolgozni, például a weboldalak optimalizálására.
Digitális Tudatosság Hete
Idén először rendezik meg a Digitális Tudatosság Hetét, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a digitális tevékenységek környezetre gyakorolt hatásaira. A program során a résztvevők csökkenthetik saját karbonlábnyomukat, és tisztább képet nyerhetnek arról, hogy digitalizált világunk mit jelent a jövő számára.
Forrás: nepszava.hu/3293052_nem-minden-zold-ami-annak-tunik
