Vietnám: A „kis sárkány” gazdasági csodája
Ho Si Minh-város, egykor Saigon, az amerikai bombázások romjain építette újjá magát az utóbbi évtizedek alatt, és ma már egy gazdasági csodát testesít meg. A vietnámi háború borzalmai után az ország nemcsak, hogy túlélte a történelmi traumát, hanem képes volt arra is, hogy jelentős fejlődést mutasson fel a kapitalizmus irányába való elmozdulással.
Az Egyesült Államok és Vietnám diplomáciai paradoxonai
Amerika, amely egykor az országot gyilkos gépezetének célpontjává tette, ma már nem csupán kereskedelmi partnerként tekint rá, hanem a stratégiájának szerves részévé vált. A vámháború első lépcsőjeként a vietnámi termékek vámemelése csupán egy apró epizód a két ország közötti komplex viszonyban. A Trump-család érdekeltségei golfpályát építhetnek Vietnámban, és ez a kettősség, a háborúkat követő együttműködés, szédítő ellentétet teremt.
A háború traumái és a magyar részvétel
Az amerikai katonák hazatérése után sokan szenvedtek a háború okozta traumáktól, és a vietnami háború emléke továbbra is élő történet a résztvevők generációjában. Ugyanakkor Magyarország 630 katona részvételével egyedülálló szerepet játszott a konfliktus végén, hiszen a párizsi béketárgyalások keretein belül vettek részt a kettéosztott Vietnám sorsának formálásában. Azonban a háború utáni emlékezetpolitikai dilemmák továbbra is foglalkoztatják a társadalmat.
A múlt és a jövő összefonódása
A vietnámi politikai táj folyamatosan változik, és a múlt traumáival felnőtt generáció úgy tűnik, hogy a jövő építésére összpontosít. A gazdasági reformok ideológiai keretezése komoly dilemmát jelent a kormány számára, hiszen a kapitalizmus felvétele nem csupán gazdasági, hanem kulturális és politikai átalakulást is hordoz. Az állami vállalatok mellett a magánszektor növekedése azt mutatja, hogy Vietnám felismerte a tőke és a piac szerepének fontosságát.
Kína árnyékában
Kína közelsége mind áldás, mind átok a vietnámi fejlődés szempontjából. Az ázsiai „nagy testvér” hatása nem elhanyagolható, hiszen a külföldi befektetések terén Kína továbbra is dominál, és Vietnám, a „kis sárkány”, igyekszik kihasználni a helyzetét. A fiatal, jól képzett munkaerő és a költséghatékonyság vonzó lehetőséget kínál a nemzetközi cégeknek, akik már felfedezték a Délkelet-Ázsiai piacon rejlő potenciált.
Szocialista keretek és a burzsoázia felemelkedése
A vietnámi burzsoázia, amint azt a Vingroup alapítója, Pham Nhat Vuong példája is mutatja, a szocialista keretek között alakult ki. A központosított gazdasági irányítás mellett a magánszektor fejlődése az ország gazdasági dinamizmusának sarokkövévé vált. A politikai beesett alapkezelés nemcsak a gazdasági fellendülést, hanem a társadalmi feszültségek kezelését is magába foglalja.
Turizmus és külföldi kapcsolatok
Vietnám a nemzetközi turizmus előtt is megnyitotta kapuit, széleskörű kapcsolatokat ápolva egykori ellenségeivel is. Az amerikai veteránok számos esetben térnek vissza, hogy szembenézzenek a múltjuk traumáival, és ezzel párhuzamosan egy új életet éljenek a nyugodt, barátságos vietnámi emberek körében.
Az ország jövője a fejlődési irányvonal fenntarthatóságában rejlik, és úgy tűnik, a vietnámi társadalom sikeresen léphet át a hagyományokon és a múlt sérelmein, szemben a globális kihívásokkal, amelyek mindennapjait formálhatják.
Forrás: nepszava.hu/3293150_a-kapitalizmus-diszkret-baja-a-haborurol-vietnam-elmult-50-everol-magyar-szemmel
