Paks 2 – Kockázatok és Jogi Fejlődések
2025. december 29-én a magyar kormány bejelentette, hogy a betonöntés a jövő év elején megkezdődhet Paks 2 projekt keretében. Azonban érdemes megjegyezni, hogy eddig 700 milliárd forintot már elköltöttek a beruházásra, amely most az évtized legnagyobb pénzügyi kockázatával fenyegeti Magyarországot.
Ez a hír időzítése nem véletlen; éppen akkor érkezett, amikor Orbán Viktor stábja hazatérve Trump látogatásáról, a tervezett paksi bővítés amerikai szankciók alóli mentességéről számolt be. Ekkor a magyar kormány hivatalosan értesítést kapott az Európai Bizottságtól, amelyben közölték, hogy a projekt, és különösen annak állami támogatása, jelenleg nem rendelkezik uniós jóváhagyással. Ez a helyzet azt jelenti, hogy minden, a beruházással kapcsolatos kifizetés jogilag megkérdőjelezhető, ami a következő lépések, így a jövő februárra tervezett első betonöntés megkezdését is kockázatossá teszi.
Az értesítést Teresa Ribera, a Bizottság ügyvezető alelnöke küldte, Lakos Eszter, a Tisza EP-képviselőjének. Lakos arra kérdezett rá, hogy mi a pontos jogi helyzet az uniós engedéllyel, miután a 2025. szeptember 11-i ítélet a 2017-es döntést megsemmisítette, amely jóváhagyta a bővítést. Az Európai Unió Bíróságának döntése a magyar kormány paksi álmait egy új valóság elé állította.
Az ítélet kihatással van a beruházáshoz kapcsolódó meglévő szerződésekre és közbeszerzési határozatokra, különösen az orosz cégeket érintően. A Bizottság válaszában hangsúlyozta, hogy az állami támogatás hatályát vesztette, és a jövőbeni tranzakciók ismét az EB hatáskörébe kerülnek, mint az azt megelőző szakaszban.
Az állami támogatás kulcsszerepet játszik ebben a beruházásban. A Bizottság már korábban megállapította, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásra épül, amelyet magánberuházók soha nem vállalnának. Ha a Bizottság a jövőbeli engedélyezési eljárás során arra a következtetésre jut, hogy az állami támogatás nem feleltethető meg az EU versenyszabályainak, az összes eddigi és jövőbeli kifizetést vissza kellene téríteni. Az már most is világos, hogy a betonöntés utáni műveletek, amelyek valóban költségesek lesznek, a visszafizetés kockázatát jelentik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közelmúltban tett nyilatkozata szerint a parlamenti buktatók ellenére a beruházás összes szükséges engedéllyel rendelkezik. A tények azonban azt mutatják, hogy ez a nyilatkozat jogilag nem állja meg a helyét a Bizottság válaszát figyelembe véve. A politikai stratégia, amely a választások előtt kész helyzetet próbál teremteni, érthető, de a jogi következmények súlya nem lebecsülendő.
Ha a jövő évben valóban elkezdődik az első betonöntés, Paks 2 lesz az egyetlen épülő atomerőmű Európában, miközben más létesítmények, mint az Olkiluoto 3 és Flamanville 3 már a tesztüzemnél tartanak. A paksi zűrzavar kimenetele nem csupán a Roszatom számára jelentős, hanem az európai atomiparnak is, amely évtizedek óta a nukleáris kapacitás csökkenésével küzd.
