Tarr Béla: A Művész, Aki Az Élet Igazságait Keresett
Nem mindennapi művész távozott el a közelmúltban: Tarr Béla halála mélyen megrázta a kultúra világát. Olyan életművet hagyott maga után, amely nem csupán eredeti, de teljesen zárt egységben valósult meg. Művészete a Családi tűzfészektől, egészen A torinói lóig terjedt, tükrözve a világ sötét oldalát, amellyel szembesülni szeretett volna. Az ő életművében minden tragikum benne rejlett. Tarr Béla igazi zsenialitásnak bizonyult, ami lehetővé tette számára, hogy ilyen mély, megfontolt és megdöbbentően kérdéseket felvető alkotásokat hozzon létre.
Tarr Béla nemcsak Magyarország, hanem a világ egyik legismertebb filmes alakja volt. Az ő neve a film világában fogalomként élt. Az emberek, bárhol is jártak a világban, tudtak arról, ki ő. Sokan akarták a filmrendezőként azonosítani, de ő inkább egyszerű emberként tekintett saját magára, aki a világot egyedi nézőpontból látta. Az élet brutális valósága, nem a boldog befejezés hajszolása ihlette munkáit. Életén át tartó barátságokat alakított ki Víg Mihály zeneszerzővel és Krasznahorkai László íróval, e kapcsolat révén alkotásai elválaszthatatlanul összefonódtak a velük készült zenével és szövegekkel.
A Visszavonulás és Az Utolsó Szavak
Miután tizenkét filmnél tartott, Tarr Béla úgy döntött, visszavonul. Berlinben egy beszélgetés alkalmával a lehetséges okokról kérdezték, ekkor pedig metaforikusan a legmagasabb épületre mutatott, és azt mondta: képzeljem magam a tetejére, ahol már nincs feljebb és lejjebb. Ekkor talán megérthetném, hogy miért állt meg. Ezt követően producerkedett, de nem érezte jól magát a rendszerek között, így végül bezárta a TT filmműhelyt.
Tarr Béla markáns egyéniség volt, mindig is igyekezett arra ösztönözni az embereket, hogy formálják saját gondolataikat. Sokan kritizálták műveit, mondván, azok „sötétek”, azonban ő nem értette ezt a megállapítást. A kolozsvári TIFF-en egy alkalommal elmondta, hogy miért hoz létre filmeket, és szórakozottan emelte ki azt a gondolatot, hogy a filmkészítést nem lehet leírni, csak átélni. “Mindannyian élvezni fogjátok, akkor miért csinálnám?” – tette fel a költői kérdést.
Szabadság és Kifejezés
Tarr Béla az oktatásban is megjelenítette nézeteit, szinte minden mesterkurzusán elmondta, mennyire elutasítja a formalizmust és a modern filmipart. Azt javasolta a fiatal filmkészítőknek, hogy kövessék saját útjukat, és ne a megszokott forgatókönyvekhez ragaszkodjanak. “A rendezőnek legyen ambíciója: személyes viszonyt kell ápolnia a világgal” – emelte ki. E gondolatok mentén épült a Sarajevo Film Factory is, ahol az autentikus kifejezésmódra helyezte a hangsúlyt a kreatív alkotás során.
A XXI. században, ahol a telefonok lehetővé teszik a filmkészítést, Tarr Béla egy maradandó üzenetet hagyott: a legfontosabb az, hogy saját magunk legyünk. Ez az ő filozófiája, amely a személyes és egyedi látásmód védelmét hirdette. Az ő öröksége nem csupán a filmekben, hanem a gondolkodásmódban is megjelenik, és mindannyiunk számára egy iránytűként szolgálhat a művészetek és az élet komplexitásában.
Forrás: nepszava.hu/3307302_ehhez-legalabb-zseninek-kell-lenni-tarr-bela-emlekere
