VAKABLAKBÓL „KINÉZŐ” KÖZTÉRI GALÉRIA ÉS MÁS ABSZURD ÖTLETEK
Gwizdala Dáriusz legújabb sorozata, az „Eladható képek”, új dimenziót hoz a kortárs művészet világába. A szobrászként ismert alkotó, aki Szekszárdon született, az elmúlt évtizedben festészettel és köztéri művészettel is foglalkozott, emellett rendkívüli projekteket valósított meg. 2019-ben például Szentendrén egy kamu újságosstandot üzemeltetett, ahol művésztársai által készített kézzel rajzolt magazinokat árult. 2023-ban pedig Tanzániában az utcai cégérkultúra dokumentálása mellett tette le voksát.
A Művház kávézó és kortárs galéria falain vázlatrajzoknak tűnő festmények sorakoznak, amelyeket Dáriusz elmondása szerint a művészet iránti irigység és a piaci kereslet jellemez. Az „Eladható képek” kifejezés a művészi berkekben olyannyira elterjedt, hogy gyakran arra utal, hogy egy kép szép, színes, és nagyobb eséllyel kelleti magát a vásárlók körében. Dáriusz ironikusan figurázza ki ezt a kifejezést, bemutatva, hogy a művészet nem csupán a kommersz szépségről szól.
Művészeti Eszközök és Inspirációk
Dáriusz vegyes technikával dolgozik, eszköztára egyszerre gazdag és szegényes. Kézitáskájában kifogyott filcek és gyenge minőségű ceruzák lapulnak, amik megnehezítik a munkához való kezdetet. Mindez azonban nem tántorítja el, hiszen akril- és olajfestékekkel, valamint aranyfüsttel is dolgozik. Legyen szó külföldi utazásokról, Dáriusz mindig magával viszi vázlatait, így egy teraszról kiindulva is képes feljegyezni a látottakat — akár egy főtér vagy impozáns épület kapcsán.
Az Üzenet és a Közterek Újraértelmezése
Dáriusz művészi pályája nem volt mindig egyértelmű. A gimnáziumban egy barátja révén találkozott Herbert Read „A modern festészet” és „A modern szobrászat” című könyveivel, melyek örökre megváltoztatták a világát. Azóta fokozatosan felfedezte a szobrászati technikák rejtelmeit, először művészeti alapképzés keretein belül, végül pedig saját stílust kialakítva, amelyben hétköznapi tárgyakat újraértelmezett. Képzőművészetének középpontjában a folyamatos megújulás áll: évek elteltével mindig új ötletekkel és médiumokkal lép színre.
A diploma megszerzése után, 2016-tól kezdve, a köztéri szobrok irányába orientálódott, ironikus megközelítéssel. Ilyen projektekkel verte ki a közönség szemét, mint a Falk Miksa utcai Columbo-szobor vagy a Puskás Öcsi szobor. Dáriusz e művein keresztül a kritikai reflexiót és a reális világgal való párbeszédet célozta meg, új kifejezésmódokat keresve.
Az Abszurd Mint Szó Szoros Értelmében
A művészet mellett Dáriusz elméleti tudásának gyarapítására is törekedett, 2019-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának Doktori Iskolájában végez kutatásokat a graffiti kultúrtörténetéről. Ekkor kezdett bele a Kóró projektbe, amely nagy mennyiségű szárított virágokból készült kompozíciókat céloz, és 2022-ben a ferencvárosi Markusovszky térre helyezett el egy tízméteres darut, amelyből egy hatalmas virágcsokor lógott.
Dáriusz örömmel ötvözi az abszurditást a műveiben, így 2019 nyarán kamuújságokat értékesített Szekszárdon. Az újságok, melyeket saját kezűleg rajzolt, ingyenesen voltak elérhetők, és a valóság és fikció határvonalán egyensúlyozva, a célja a nyomtatott sajtó értékének visszaállítása volt.
Feltáró Utazás és Városképek Átalakítása
Dáriusz érdeklődése a dokumentarista művészet irányába is terjed, közel áll hozzá a társadalmi és kulturális jelenségek rögzítése. Különösen fontos számára az afrikai kultúra megismerése, amiben édesapja Kenyában eltöltött évtizedei ihlették. 2020-ban egy hónapra utazott az országba, majd később a Tempus Alapítvány támogatásával kilenc hónapot töltött ott, falfestményeket készítve helyi diákokkal.
Színes városképek ábrázolása mellett Dáriusz mostanában vakablakokba merészkedik, színes festményekkel igyekszik „radikálisan” átformálni a városképet. Az alkotásokat ecsettel viszi fel, élményeivel és tapasztalataival gazdagítva a közterek vizuális világát, lehetőséget adva a járókelőknek arra, hogy a művészet élő részévé váljon a mindennapoknak.