Bakonyi-Tánczos Vera: Emmanusz-járás
A költeményben a költő izgalmas és érzéki képeken keresztül mutatja be a húsvéti ünnepek mélyen gyökeredző jelentését. A szavak számos érzelmet ébresztenek, miközben a kereszt és az ország fájdalma a középpontba kerül. Az idő, ahogy azt napszálltakor tapasztaljuk, gyengéd és vigasztaló, mintha a fájdalom fátylát képes volna eltüntetni.
A péntek utáni csend telítődése az érzelmek sokaságával szinte tapintható. A forró köveken bátorsággal átkelők árnyékát vadászó gyíkok alakjában képezik a tavaszi napsütés szürreális hangulatát. Az ember legnagyobb erénye a csodálat fenntartása, hiszen e varázslatos pillanatok megélése nyújtja a valódi emberi lét esszenciáját.
Vasárnap reggel, a megváltás szelleme áthatja az eseményeket, a kövek gördülnek, és a hiány sötét árnyéka kíséri elképzeléseinket. A pletykák felizzanak, a levegő feszültséggel telik meg – élet születik a hirtelen támadt csendben.
A hétfői nap egyfajta újraértelmezést hoz, amikor a közösség tagjai a legmélyebb élményekről osztanak meg gondolatokat. Ki az, akire a reménytelenség tüze nehezedik? És ki az, aki az új kezdet ígérete által elragadtatva érzi magát? Az idegenek közelépítésére törekedve az este lassan kiáramlik a jelenbe, és a költő asztalához hívja az olvasót, hogy felfedezze a kölcsönös megismerés lehetőségét.
A kenyér megszentelése ismerős mozdulattal történik, amely a hagyományokat és a közös életet ünnepli. Ahogy a kenyér eltörik, a szemek felnyílnak: a keresett személy, akit mindenáron védeni akartunk, a legváratlanabb pillanatban ott ül, elérhetően és elveszíthetetlenül.
Abbott Kahler: Egy pillanatnyi paradicsom
Az 1930-as évek gazdasági világválságának zűrzavara egy egészen különleges történetet szült, amely a Galápagos szigeteken bontakozik ki. George Allan Hancock, a Los Angeles-i olajmágnás és a Smithsonian Intézet tudósai egy mérhetetlenül titokzatos felfedezésre bukkannak: két mumifikálódott holttestre, melyek a perzselő nap alatt őrzik saját titkaikat.
Az európai emigránsokból álló kis közösség, akik a politikai és gazdasági válság elől menekültek, saját paradicsomuk megteremtésére vágytak. Abbott Kahler eddig nem publikált archív anyagokat felhasználva tárja fel ezt a különös történetet, amely Agatha Christie regényeit idézi. A Feldúlt Éden a Park Könyvkiadó gondozásában áprilisban lát napvilágot, és a filmvászonra Ron Howard vitte el 2024-ben.