Tízezrek vonultak utcára Belgrádban a Vučić-rezsim ellen
Belgrádban a diákmozgalom újra életre kelt, és a keddi tüntetésen több tízezer főként egyetemista vonult utcára, hogy kifejezze ellenszenvét a Vučić-rezsim iránt. A „Tudás kontra hatalom” néven elnevezett demonstráció célja a rendőri brutalitás ellen való tiltakozás volt. A diákok azzal indokolták meg fellépésüket, hogy január 21-én, Újvidéken a hatóságok erőszakkal léptek fel a blokádt alatt álló bölcsészettudományi kar épületében, kiszorítva onnan a diákokat és tanárokat.
A rendőrség brutális intézkedéseit követően a Demokrata Párt (DS) feljelentést tett az újvidéki rendőrkapitányság, valamint a csendőrség vezetője ellen, amelyben „törvénytelen és brutális erőszak alkalmazásával” vádolták őket. A tüntetők az Előd Szabadságáért Szakszervezet vezetője, Jelena Kleut professzor elbocsátása ellen is felemelték szavjukat. Az N1 televízió tudósítása szerint a rendőrök pajzsokkal és ököllel támadtak a diákokra és tanárokra, akik kétségbeesve menekültek az épületből.
A feszültség növekedése és az autoriter gyakorlatok
A keddi megmozdulás 18 órakor indult az egyetem rektori hivatala előtti Egyetemi térről, a résztvevők, köztük tanárok, szülők és civilek, a Szent Száva-templomig vonultak. A felszólalások középpontjában állt, hogy a rendőrség brutális fellépése nem egyedi eset, hanem a hatalom autoriter törekvéseinek része. A tüntetők transzparenseiken és skandálásaikban követelték a ‘félelem nélküli egyetemet’ és egy ‘erőszakmentes államot’, míg a hatalmat azzal vádolták, hogy bűnözőknek és külföldi ügynököknek bélyegzi a kormány ellen fellépőket.
A szerb ellenzéki média kiemelte a megmozdulás fontosságát, miszerint hosszú idő után a diákmozgalom ismét képes volt nagy tömegeket megmozdítani, távol a korábbi szimbolikus demonstrációktól. A diákok hónapokon át tartó blokádjaikkal és a 2024 novemberében történt tragédiára való megemlékezéseikkel elnyerték a társadalom elismerését, reményt adva sokak számára a változásra Szerbiában. Ugyanakkor a fiatalokat kritikák érték, hogy nem egyeztettek a többi ellenzéki párttal a választási listájukról, amely a következő előrehozott választások során megnehezítheti az egységes fellépést.
A politikai játszmák és a jövőbeli választások
A diákmozgalom eddigi sikerei mellett a politikai táj folyamatosan változik. A hallgatók ragaszkodnak ahhoz, hogy először azért kell választásokat kiírni, hogy azt követően jelöljék meg a jelöltjeiket, akiknek a neve titokban marad, mivel attól tartanak, hogy a kormányzati propaganda lecsapna rájuk. E hónap végén nagyszabású aláírásgyűjtést indítottak az előrehozott választások érdekében, amelyek időpontját Aleksandar Vučić elnök még nem tette közzé, de valószínűsíthető, hogy 2026 decemberében fognak megtartani.
Elemzők úgy vélik, hogy Vučić akkor fogja bejelenteni az időpontot, ha úgy érzi, hogy semmilyen politikai erő nem fenyegeti a hatalmát. Az előrehozott választások kiírása is a politikai hatalmi játszmák része, mivel az elnök az alkotmány értelmében nem választható újra. Elvárások szerint a parlamenti választásokkal egy időben elnökválasztásra is sor kerül, ahol a következő államfő várhatóan egy jóval kevesebb befolyással rendelkező politikai figura lesz. A Vučić által említett Djuro Macut, a miniszterelnök, már kilátásba helyezte kabinetje átalakítását, ami a politikai helyzet folyamatos mozgással jár.
Az választásokkal kapcsolatos feszültségek mellett egyre inkább napirendre kerül, hogy lehet-e Novak Djoković, a teniszcsillag, Szerbia jövőbeli elnöke. Ellenkezőleg, a hatalom szemében Djoković támogatása a diáktüntetések iránt most politikai vörös vonallá vált, ami súlyosan befolyásolhatja jövőbeli esélyeit a politikai életben.
