Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése
2026. február 3-án az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban jelentős ítéletet hozott, amely megsemmisítette az Orbán-kormány által bevezetett, több százezer állami alkalmazott megfigyelését lehetővé tévő megbízhatósági törvényt. A bíróság megállapította, hogy ez a jogszabály sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogot védi. Az ítélet következtében jelenleg orvosok és tanárok megfigyelése is lehetséges bírósági kontroll nélkül Magyarországon.
A megbízhatósági vizsgálat szabályozása
A törvény módosítása 2021-ben történt, lehetővé téve ezzel a titkosszolgálati eszközökkel végzett megfigyelést több száz ezer olyan személy számára, akik a magyar államigazgatásban dolgoznak. A megfigyelések helyszíne magában foglalhatta az irodákat, szolgálati járművek belsejét, sőt a közterületeket is. Mindezek a Pintér Sándor belügyminiszter vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének utasítására történhettek bármiféle bírósági kontroll nélkül.
Az eljárás részletei
A megbízhatósági vizsgálat lényege, hogy a célszemély magatartását fedett nyomozók jellemzően mesterségesen kialakított helyzetekben, előre megtervezve vizsgálják. Ez a folyamat lényegében csapdát jelent, amelybe az érintett ismerőseit vagy munkatársait is bevonják, miközben rendőrök és nyomozók is szerepet játszhatnak benne. A nyomozók rejtett felvételeken rögzítik azt is, hogy az érintett elfogad-e vagy elutasít vesztegetési pénzt, bűnözői ajándékokat vagy szexuális jellegű ajánlatokat.
Jogvédők reakciója és bírósági ítélet
Az ügyben Szelényi Zoltán orvos fordult a strasbourgi bírósághoz, és az ítélethirdetés után Litresits András ügyvéd hangsúlyozta, hogy azért született a bírósági döntés, mert a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásához nincs szükség gyanúra; tehát bárkit, bármilyen előzmény nélkül megfigyelhetnek. Az Országgyűlésnek most hatályon kívül kell helyeznie a 2021-es törvénymódosítást.
A titkos információgyűjtés veszélyei
A kormány alárendeltségében működő ügyészség felügyeletével lefolytatott megbízhatósági vizsgálat a jogvédők és Szelényi Zoltán hosszan tartó jogi fellépésének középpontjában állt, mivel a törvény titkosszolgálati eszközökkel végzett, bírói kontroll nélküli titkos információgyűjtést is lehetővé tett. Míg a telefonlehallgatás, számítógépes behatolás és más komolyabb megfigyelési eszközök engedélyhez kötöttek, a jogszabály lehetővé tette, hogy sok olyan kívülállóról rejtett felvétel készüljön, akik az érintettel kapcsolatba kerülnek, például ügyfélként vagy munkatársként. A jogszabály értelmében ezek a felvételek három napon belül törlésre kerülnek, azonban a problémás felvételek elkészítése ettől függetlenül megtörténik. A jogvédők és Szelényi Zoltán ezt a rendszert alkotmányellenesnek és alapjogokat sértőnek minősítették, amit végül a strasbourgi bíróság is megerősített.
