A mesterséges intelligenciával készült zene forradalma
A The Velvet Sundown nem csupán egy szimpla zenei produkció, hanem az egyik első milliós hallgatottságú „zenekar”, amely valójában nem is létezik. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligenciával készült dalok egyre kifinomultabbak, és a hangszerek nélküli zenék milliárdokat érhetnek. Naponta több tízezer új dal jelenik meg a zenemegosztó platformokon.
Az Aztec Camera, egy híres skót indie együttes, harminc évvel legutóbbi albuma megjelenése után bejelentette a visszatérést egy új lemezzel, holott a zenekar tagjai évtizedek óta nem zenélnek együtt. A csalók rémhírei szerint az együttes a zenei csalások áldozatává vált. Ezt Sallai Laci, a Platon Karataev gitárosa osztotta meg a közösségi médiában január végi posztjában.
A zenei streaming szolgáltatások kényes helyzetben vannak, hiszen a csalók egyre elterjedtebb módokon használják a mesterséges intelligenciát, hogy nem létező zenekarok dalait töltsenek fel, sőt, már ismert előadók neveiben is készítenek teljes albumokat. A felhasználók számára azonban csak első pillantásra tűnnek hihetőnek ezek a kiadványok, mivel gyakran a név és az albumborító stimmel, de a MI által generált zene csak az avatatlan fül számára lehet meggyőző.
A nagy nevek, mint például Father John Misty, Teddy Thompson és Bob Dylan fia, Jakob Dylan is áldozatul estek a csalásoknak, melyek a kevésbé ismert indie műfajok felé irányulnak. Magyarországon például a Kistehén zenekart kétszer is megtámadták a hamisítók 2025 nyarán. Emily Portman angol folkénekes is tapasztalta, hogy rajongói tájékoztatták egy hamis lemezről, amely az ő stílusában készült és az Orca nevet kapta. Az énekesnő elmondása alapján a dal kísértetiesen hasonlított az ő teljesítményére.
Portman a szerzői jogokra hivatkozva panaszt nyújtott be a streaming szolgáltatóknak, de a folyamat gyakran nem zökkenőmentes. A Spotify esetében hetek teltek el az album eltávolításáig, miközben a csalók újabb hamisítványokat hoztak létre. A jogdíjak alapján a csalók anyagi haszonszerzésre is törekednek, hiszen a platformok a lejátszási számok alapján fizetnek a feltöltőknek. A BBC beszámolója szerint Portman esetében ez a támogatás maximum 6 dollár lehetett számonként.
Az áldozatok nemcsak valós emberek lehetnek; a csalók mesterséges botokat is használnak a hamis albumok elárasztására, így biztosítva a látszólagos közönséget és jogdíjakat. A zenei streaming szolgáltatók, mint például a Deezer, kénytelenek voltak lépéseket tenni a helyzet ellen, hiszen januárban már napi hatvanezer hamis számot töltöttek fel a katalógusukba. A Deezer a mesterséges dalok kiszűrésére saját programot fejlesztett, amely hatékonyan azonosítja a legnépszerűbb MI zenealkotó programok által készült alkotásokat.
Ez a program nemcsak ellátja a dalokat figyelmeztetésekkel, hanem a görgetési algoritmusból is eltávolítja őket, így a felhasználók számára szinte láthatatlanná válnak. A Bandcamp január közepén bejelentette, hogy betilt minden olyan dalt, amelynek köze van a mesterséges intelligenciához. A Spotify ezzel szemben kevésbé drasztikus lépéseket tesz, ígéretet tettek a duplikált tartalmak kiszűrésére és a hamis profilok bejelentésének egyszerűsítésére. Emellett elmondták, hogy a daloknál kötelezően meg kell jelölni, ha mesterséges intelligencia közreműködésével készültek.
Ez a jelenség már több mint egy éve tart, és az egyre kifinomultabb zenei termékek megjelenése miatt nehéz a helyzet teljes kontrolláló értelmezése. Azenemegosztó oldalak tevékenysége, valamint a közönség számára kínált tartalom védelme érdekében folyamatosan alkalmazkodniuk kell a valósághoz, amely új kihívások elé állítja a zeneipart.
