JOGOS KÉRDÉSEK A MAGYAR JOGVÉDELEM HELYZETÉRŐL
Azokat, akik reményeikben arra alapoztak, hogy Magyarország továbbra is jogállamként működik, érdemes figyelmeztetni a közelmúltban kiadott önkormányzati szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendeletre. Az ukrajnai háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány lényegében megszüntette a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos kormányzati lépések, például a megállapítás, beszedés, és elszámolás ellen harcoló jogorvoslat lehetőségét. Ez a rendelet már első látásra is alkotmányellenes, ráadásul visszamenőleges hatállyal bír, így a már folyamatban lévő bírósági eljárásokra is vonatkozik.
Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” Ezért bizakodva nézhetünk az Alkotmánybíróság előtt, hiszen a jogsértő rendelkezéseket bizonyára észlelni fogja, tekintve, hogy alapvető jogokat rendelettel nem lehet korlátozni, csupán törvény által. Az viszont már sokkal aggasztóbb, hogy a bíróságok eddig nem hajtották végre a kormány utasításait, és továbbra is megőrízve függetlenségüket, folytatják az érintett perek eljárását.
Jogosan merül fel tehát a kérdés: hogyan tudja a reményeik szerint 2026 áprilisában hatalomra lépő ellenzék eltávolítani azokat a jogszabályokat, amelyeket az Orbán-kormány a hatalmának megszilárdítására hozott létre az elmúlt 16 évben? Ez a jogi instrumentalizmus nem csupán a törvények, hanem az egész magyar jogrendszer természetét formálja – az Alaptörvénytől kezdve egészen az utolsó miniszteri rendeletig. Míg egy rendelet vagy törvény viszonylag egyszerűen eltávolítható a jogrendből, a kétharmados jogszabályok vagy éppen maga az alkotmány módosítása már sokkal bonyolultabb feladat.
Belátható, hogy a jövőbeni jogállami reformokhoz az ellenzék aktív részvételére lenne szükség az alkotmányozás során – a jelenlegi kormánnyal azonban ennek semmi esélye nem látszik. Felmerül a kérdés is, hogy a leendő kormány milyen eszközökkel élhet a jogállam helyreállítása érdekében: jogon kívüli vagy jogszerűtlen megoldásokra lesz szükségük? Milyen lépések várhatók, ha minden állami intézmény élén olyan személyek állnak, akiknek függetlensége erősen megkérdőjelezhető?
Hasonlóképpen, számos olyan komoly kérdés áll előttünk, amelyekre a mai napig nem rendelkezünk végleges válaszokkal.
