Az Orbán-kormány szisztematikus jogállamleépítése
Az elmúlt 16 év során a Fidesz−KDNP kormánya módszeresen leépítette a magyar jogállamot, ami miatt a jog uralmának visszaállítása komoly kihívások elé állítja a Tisza Pártot és elnökét, Magyar Pétert. Elemzők, civil szervezetek és nemzetközi intézmények régóta egyetértenek abban, hogy Magyarország jogállamisága kérdéses. A Fidesz−KDNP kormánya ugyanakkor folyamatosan azt hangoztatja, hogy a jogállam működik, hiszen minden tevékenységük a törvények keretein belül zajlik. Azonban a jogállamiságot egyesek politikai játékszereként kezelik, mellyel a baloldal a demokratikusan megválasztott kormányt próbálja hatékonyan támadni.
Demokrácia a jogállam tükrében
A jogállam alapelve, hogy a törvények, az úgynevezett jog uralma érvényesüljön, de ha pusztán ezen a formális szinten közelítjük meg, akkor a náci és bolsevik rendszerek is megfelelnének ennek a definíciónak, hiszen ők nem klasszikus jogállamok, hanem diktatúrák voltak. A XX. század második felében a jogállam fogalma komoly tartalmi elemekkel bővült, mint például a jogegyenlőség és a független bíráskodás. Az Európai Tanács definíciója, amely az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkén alapul, éppen ilyen alapelvekre utal.
Illiberális demokrácia definíciója
A liberális demokráciák mellett a Fidesz−KDNP kormánya előszeretettel hivatkozik a többségi elvű, vagy Illiberális demokráciára, amely a politikai többség uralmát jelöli, figyelmen kívül hagyva a hatalom korlátait. Kövér László 2019 októberében kifejtette, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere értelmetlen és nem kapcsolódik a demokráciához. Orbán Viktor illiberalizmusa szintén a liberális értékek elvetését jelenti az államszerveződés középpontjából, azaz a sajátos, nemzeti megközelítés hangsúlyozását.
A joghorror kora
Orbán Viktor és kormánya azon a véleményen van, hogy törvényen felül állnak, mivel választott kormányról van szó. A több mint öt éve tartó hivatalos veszélyhelyzet lehetőséget biztosít a rendeleti kormányzásra, amely alapján Orbán parlamenti többség nélkül is kormányozhat. A politikai rendszer leírására használt sokféle definíció, mint például hibrid demokrácia, választási autokrácia és maffiaállam, mind utalnak a hatalmi berendezkedés alapvető jellemzőire. Bár formálisan tartanak parlamenti választásokat, a választási szabályok a hatalmon lévők számára kedveznek.
A bírósági rendszer gyengítése
Történeti szempontból a 2010-es kétharmados többségű hatalomátvétel során már az első ciklusban gyengítették a jogi fékeket és ellensúlyokat. Az Alkotmánybíróság hatáskörét rövid időn belül szűkítették, és a legfőbb bírósági rendszer átalakítása során a Legfelsőbb Bíróság megszüntetése és a Kúria létrehozása következett. Az új bírósági elnökök többsége kormánypárti aktívák, ami arra utal, hogy a Fidesz−KDNP hathatós befolyás alatt tartja az igazságszolgáltatást.
Jogállamisági következmények
Az Európai Bizottság 2022 decemberében döntést hozott a magyar jogállam és emberi jogok védelme érdekében, felfüggesztve Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését. Azóta a helyzet javult, de az ország így is jelentős pénzeszközöktől esett el. Az EB jelentése a jogállami helyzettel kapcsolatban aggasztó, amit az Európai Unió Bíróságának várható döntése tovább súlyosbíthat.
Jövőbeli kihívások
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, elkötelezett a jogállami normák helyreállítása mellett, de egy olyan környezetben, ahol a közjogi tisztségviselők többsége a Fideszhez húz, nem könnyű feladat elé néz. A politikai helyzet és a kormányzati gyakorlat megváltoztatása nem történhet jogállamellenes intézkedésekkel. A jövőben a jogi keretek megerősítése és a párbeszéd szerepe kulcsfontosságú lehet a demokratikus átmenethez.
