Vizsgálják a Gyanús Magyarországi Műtárgykölcsönzéseket, A Sándor-palota Vezet
Sulyok Tamás köztársasági elnök megerősítette, hogy átfogó vizsgálat indul a magyar állami tulajdonú műtárgyak kölcsönzésének gyakorlatáról, amelynek fókuszában a Sándor-palota áll. Az utóbbi időszakban Tarr Zoltán kulturális tárcája már megakadályozta, hogy egy műtárgyegyüttes a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből a Habsburg Ottó Alapítványhoz kerüljön, amelyet az Orbán-kormány hozott létre.
Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkára a Múzeumok Éjszakáját megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a cél nem csupán a kölcsönzési gyakorlat megszüntetése, hanem annak részletes áttekintése, hogy a nemzeti kulturális örökség darabjai milyen szakmai döntések és feltételek alapján kerültek ki a közgyűjteményekből. Az eljárás során egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis is létrejön, amely tartalmazni fogja az érintett műtárgyakat.
A politikai viszonyok azonban nem mentesek a visszásságoktól: az állam alulfizeti a műtárgyvédelmi dolgozókat, míg a politikai elit a híres műalkotások bemutatásával próbálkozik. Eddig számos esetben került sor arra, hogy különböző fideszes politikai személyiségek jelentős műkincseket kértek el közgyűjteményektől. Például 2025 szeptemberében kiderült, hogy a Sándor-palota 91 műtárgya összesen 568 millió forint értékben került a palotába, köztük Rippl-Rónai József festménye, amely viszont nem a Medgyessy olvas című alkotás, amelyet a köztársasági elnök felesége választott.
A jogszabályaik értelmében engedéllyel bárki kölcsönözhet műtárgyakat gyűjteményektől, azonban az állami intézmények, így a Sándor-palota, még kölcsönzési díjat sem kötelesek fizetni. Ez utóbbi tényt például Hoppál Péter, a fideszes parlamenti képviselő már 2019-ben is kihasználta, amikor festményeket kölcsönzött a pécsi Janus Pannonius Múzeumtól.
A Sándor-palota több száz millió forint értékben szerzett kölcsön műtárgyakat közgyűjteményekből, amely gyakorlat most komoly vizsgálat alá kerül, hogy a jövőben átláthatóbb és szabályozottabb legyen az állami műtárgyak kezelése és kölcsönzése.
