Vagyonadó és SZJA-csökkentés: Nagy tervekkel vág neki a Tisza-kormány
2027 januárjától a vagyonadó bevezetése és a személyijövedelemadó csökkentése várható, amelyeket az Orbán-kormány gazdasági átalakításainak szerves részének szán. A miniszterelnök, Magyar Péter, a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy a vagyonadókból remélt évi 300-600 milliárd forintos bevétel lényeges szerepet játszik a jövő évi adókedvezmények finanszírozásában. A tervek szerint a leggazdagabbak fognak hozzájárulni a közterhekhez, legalábbis a kormány szándéka szerint, amely hangsúlyozta a társadalom felső rétegeinek jövedelemarányos felelősségvállalását.
A vagyonadó részletei és várható hatások
A vagyonadó keretein belül minden egymilliárd forint feletti ingó- és ingatlanvagyon, valamint cégtulajdon a tervezett 1%-os adókulcs alá esik. Azaz, a kormány célja nem az, hogy büntesse a hozzájárulásokat, hanem a társadalmi egyensúlyt kívánja elősegíteni. Az adószakértők becslése szerint a várható, adókból származó 170-180 milliárd forint éves bevétel nagyságrendje jelentősen elmarad a miniszterelnök által megálmodott 300-600 milliárd forinttól, így a jövőbeli adópolitika mélyebb hatásait kérdőjelezik meg.
A jövedelemadócsökkentés másik oldala
Magyar Péter részesedése a vagyonadó bevezetésében nyilvánvaló, ugyanakkor a kormány, ahogy a hírekből kiderül, a jövedelemadó csökkentésére is nagy hangsúlyt fektet. A bruttó mediánbér alatt keresők számára tervezett adójóváírás mértékét jövedelemarányosan alakítják ki, a minimálbér esetén csökkentett szja-terheléssel, amely 9%-ra mérséklődne. Továbbá, a tervek szerint az adójóváírás mértéke folyamatosan csökken a mediánbér és a minimálbér közötti sávban, így a magasabb jövedelműek esetén változatlan marad a 15%-os jövedelemadó.
Kihívások és kritikák a vagyonadó körül
Magyar Péter folyamatosan figyelemmel kíséri a vagyonadó több lehetséges verzióját. Ugyanakkor a tervek megvalósításának kérdései már most is éles kritikának vannak kitéve. Az adószakértők rámutattak, hogy a vagyonadó komoly adminisztratív kihívásokat hozhat, hiszen sok országban nehezen alkalmazható. A vagyonkimentés kockázatai miatt komolyabb gazdasági hatásokat is várhatunk, amelyek a cégek fejlődését érintheti. Értesülések szerint a jelenlegi adópoli zaklatások a jövedelemadó 9%-ról 15%-ra való emelése könnyebben beszedhető alternatívát kínálnának.
Külön intézkedések a babaváró hitelesek érdekében
A kormány szintén bejelentette, hogy az úgynevezett babaváró hitelek esetében a tervezett gyermekek megszületésének elmaradása esetén eddig megszokott kamattámogatás visszafizetése nem lesz szükséges. A családok számára kidolgozott új szabályozás enyhíthet a piaci hitelváltozásokkal kapcsolatos nehézségeken. A statisztikák szerint az elmúlt években 270 ezer igénylésből 24 ezer esetében nem született meg a tervezett gyermek, aminek összértéke 182 milliárd forint.
A kormányzati tervek tehát ambiciózussá, ugyanakkor komplexitásukkal és kihívásaikkal teli vállalkozások, amelyeknek megvalósítása, valamint a közteherviselés átkonfigurálása mélyen befolyásolhatja a jövőbeli gazdasági környezetet.
