Csúcsra járatva a Ferihegyi Repülőteret: Légiforgalom és Fejlesztések a Jövőben
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, közismert nevén Ferihegy, 2026 júniusára már kezdi érezni a globális politikai feszültségek hatását, különösen az iráni válságot. A Budapest Airport Zrt. vezetőjének, Francois Berisot-nak a szavai szerint a kormányváltás nem befolyásolja a légikikötő gördülékeny működését, hiszen a magyar állam a többségi tulajdonos. Az előző évben a reptér rekordszámú, 19,6 millió utast fogadott, ami több mint 10 százalékos növekedést jelentett az azt megelőző évhez képest. Az idei év első felében azonban az utasforgalom csupán 3 százalékos emelkedést mutat, és a jövő évi kilátások a közel-keleti konfliktus következményei miatt kérdésesek.
A Ferihegyi repülőtér eddig rendkívül kedvező légi kapcsolatokkal rendelkezett a térség országaival, ám ezek a járatok a háború első hónapjaiban jelentősen csökkentek. Mindezek következtében valószínű, hogy az idei évben a reptér nem érheti el a tavalyi 10 százalékos forgalomnövekedést. Berisot azonban optimizmusának adott hangot, mondván, hogy Budapest továbbra is vonzó célpont a külföldi turisták számára, és a helyi utazási kedv is növekszik, ami egy erős alapot biztosít a forgalom bővüléséhez.
Egyelőre 49 légitársaság kínál 166 úti célt, az idei nyári időszakban pedig az American Airlines már napi járatokat indít Philadelphiába, míg az Air Canada heti 4-5 alkalommal közlekedik Toronto és Budapest között. A hosszú távú járatok közé az Asiana Airlines szöuli útvonala is bekerült. Francois Berisot hozzátette, hogy minden egyes új járat beindítása évek óta tartó lobbi eredménye, és kifejezetten pozitív a jövőbeli üzleti kilátásokat illetően, mivel Budapest a régió teherelosztó központjaként egyre jövedelmezőbb útvonalakként jelenik meg.
A Budapest Airport tavaly 426 ezer tonna árut kezelt, ezzel a bécsi és müncheni repülőteret is megelőzte teherforgalmával. Az 500 milliárd forintos beruházás keretében a reptér modernizálásának költségeit a Budapest Airport saját forrásaiból és hitelből tervezi finanszírozni, és a cél a létesítmény éves kapacitásának jelentős növelése: a jelenlegi 20 millióról 30-40 millió utasra 2035-re.
A repülőtér működésének jövődét nem befolyásolja a kormányzati váltás, a mostani Orbán-kormány „történelmi tranzakciója” gyümölcsözőnek bizonyult. Az állam 2024-ben 1200 milliárd forintért felvásárolta a Budapest Airportot, amely szempontjából a magyar állam 80%-os részesedéssel bír. Francois Berisot hangsúlyozta, hogy a népszerű légikikötő vonzása és a korábbi növekedési potenciálok igazolták a vételt.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Ferihegyi repülőtéren kifejtette, hogy az új kormány elkötelezett a reptér kapacitásainak bővítése iránt, és kiemelten fontos a légikikötő hozzáférhetőségének javítása. Az 1950-ben épült 1-es terminál nem fogja tudni teljesíteni a 21. század légiforgalmi elvárásait, ezért jövőbeli funkciója irodaépületként folytatódik.
