HANGOT ADNI A GONOSZNAK – FEHÉR RENÁTÓVAL A SÖTÉTSÉG SIKÁTORAIBAN
Fehér Renátó, a fiatal közéleti költő, a szolidaritás, a szeretet és a vigasz jogának visszaszerzéséről beszél, tükrözve a társadalmi és politikai környezet feszültségeit, amely a „gonosz” kifejezésének hangadásával jár. Első regénye, A merénylők fénykora, a prágai Károly Egyetem bölcsészkarán játszódik, ahol a középpontban David K., a merénylő áll, aki indulatoktól fűtött memoárját írja, miközben tervezi az egyetem felgyújtását.
Prága, mint a találkozások városa
Fehér az elmúlt tizenhat év során szoros kapcsolatot épített ki Csehországgal, miközben Erasmus-ösztöndíjjal felfedezte Prágát. A cseh főváros többé vált számára, mint egyszerű helyszín; a barátságok és szakmai kapcsolatok révén otthonra lelt benne. A Prága-esszéiből kiindulva a város szinte elkerülhetetlenné vált az írásai számára, ahol kulturális reflexiói, tapasztalatai és felfedezései formálják a prózáját.
A korszak kihívásai és a radikális merénylő
Fehér Renátó írói világa a korai évek politikai eseményeire reflektálva igyekszik megérteni generációja helyzetét és a rajta gyakorolt hatásokat. A XXI. század elején tapasztalt posztfasiszta és szélsőjobboldali tendenciák nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is aggasztó jelenségek. Az emberi jogok és demokratikus értékek megkérdőjeleződése egy új, sötétebb korszakot teremtett, ahol a szolidaritás, szeretet és vigasz fogalmai veszélyben vannak.
Gondolatok Jan Palachról és a merénylő alteregójáról
Jan Palach alakja jelképezi a bátorságot és az áldozatvállalást, hiszen ő a szovjet csapatok bevonulása ellen tiltakozva gyújtotta fel magát. David K. tulajdonképpen Palach hősies feláldozásának torz interpretálásaként jelenik meg, hiszen társadalmi hierarchiák dominanciáját célozza meg. A merénylet helyszíne, a Károly Egyetem, a mártíromság színhelyével kötődik, így a fikció és a valóság határai összemosódnak.
A gonosz tényeinek és arcvonásainak felfedezése
Fehér Renátó vitát kíván generálni a gonosz fogalmáról. Hogyan lehet hangot adni a sötétségnek, miközben szembesülni kell azzal is, hogy ezek a dolgok léteznek a társadalomban? Az íróban érik a felismerés, hogy a kihívások színre vitele nem érhető el anélkül, hogy mélyen belemerüljön személyes és társadalmi kontextusokba. Szeretné, ha az olvasói a gonosz arca mögött felfedeznék a dilemmákat, szégyenérzetet és traumákat, hiszen az irodalomnak van egy olyan ereje, amely lehetővé teszi a sötétség árnyainak feltárását.
A regény indító versének választása
Kötetét Pilinszky János Ne félj című versével indítja, amely a termékeny párhuzamot vonja az elbeszélő fiatal korával, valamint a vers mögött rejlő szomorú és feszültséggel teli gondolatokkal. Pilinszky munkáját a fiatal David K. is olvasni szeretné, de a cseh nyelven történő fordítás kihívása is jelen van az írásban. Mindezek a szálak szimbolizálják a sötétség és a fény összefonódását a modern irodalomban.
A színpadi adaptáció
A merénylők fénykora színpadi változata 2027 áprilisában debütál a Katona József Színházban Szécsi Bence rendezésében, Gloviczki Bernát főszereplésével, amely tovább bővíti a történet megértésének és a merénylő karakterének ábrázolásának dimenzióit.
