Kemény bírálat az agrártárcának: a mezőgazdasági szövetkezők és termelők sérelmei
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) éles kritikával illette az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átalakítására vonatkozó intézkedései miatt. Az érdekképviselet véleménye szerint a szakminisztérium lépései távol állnak attól, amit a gazdálkodók várták, semmilyen reformot nem tükröznek, és ahogy fogalmaztak, a NAK politikai eszközként működött az utóbbi évtizedben.
Koncz Máté, a MOSZ elnöke, a Népszava számára adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődése elengedhetetlen, de ehhez átfogó reformokra van szükség a kamara szerepének és működésének újragondolásával. A MOSZ álláspontja szerint a kormányzat által elvárt intézkedések nem valósulnak meg, mivel a NAK megőrzése mellett érvelnek, amelyet a gazdálkodók elárulójának tartanak.
A szövetség vezetője hangsúlyozta, hogy elkeserítő látni, hogy azok, akik politikai indíttatásból gyengítették a mezőgazdasági érdekképviseletet, most fontos szerepet játszanak a minisztériummal folytatott tárgyalások során. Koncz Máté szerint ez ellentétes a MOSZ elvárásaival, amely a gazdálkodók érdekeit tartja szem előtt.
Az MOSZ közleménye rámutat, hogy míg a kormány hangsúlyozza a független hatalmi ágak politikai elhajlásait, addig az agrártárca legitimálja azokat, akik a NAK pártpolitikai tevékenységéért felelnek. A szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy a mezőgazdasági érdeket képviselő szervezetek helyett a politikai táborok érdekei kerülnek előtérbe.
Politikai érdekek helyett a mezőgazdaság jövője a cél
A MOSZ elnöke kritikusan szemléli, hogy a NAK tagdíjrendszere is az agrárkamara abszurditását tükrözi. A kötelező tagság és tagdíj kérdése sok szempontból összeegyeztethetetlen egy valódi érdekképviseleti funkcióval, hiszen húszás események során a kamara gyakran a saját tagjai érdekeivel ellentétes döntéseket hozott.
Koncz Máté kifejtette, hogy a szervezet a közelmúltban már elküldte észrevételeit Bóna Szabolcsnak és Ruff Bálintnak, ám semmilyen választ nem kaptak. A MOSZ konkrét elvárásokat fogalmazott meg az agrárkormányzat felé, amelyek között szerepel a tájékoztatás a köztestületi pozíciókat pártpolitikai célra használó személyek védelméről, illetve a kötelező tagság fenntartásának szükségességéről a gazdálkodók akarata ellenére.
Emellett a szervezet szeretné tudni, hogy a tárca milyen lépéseket tervez tenni a jelenlegi agrárválság kezelésére, és miért csupán a kötelező tagsággal rendelkező gazdálkodók egy részénél csökkentik a magas kamarai tagdíjakat. A MOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók érdekeit kiemelten kell kezelni, és elengedhetetlen az agrárium válságának orvoslása a tömeges csődök elkerülése érdekében.
