Luxuskiadások a Karmelitában: A magyar adófizetők terhei
Az Orbán-kormány alatt milliárdos nagyságrendű pénzösszegek kerültek elköltésre a Karmelita-kolostor belső kialakításának fejlesztésére, ami a magyar adófizetők számára jelentős terhet jelentett. Az utóbbi időben, miután Magyar Péter bemutatta a Karmelita-kolostorban a kormányzati fényűzés mementóját, a Magyar Hang részletes nyomozást folytatott a költések mértékével kapcsolatban.
A közérdekű adatigénylés révén kiderült, hogy a bukott kormány a bútorok, világítótestek, festmények és egy orgona beszerzésére több mint egymilliárd forintot költött. A Pápai Asztalos Kft.-vel közbeszerzési eljárás nélkül, bruttó 151 millió forintért gyártatott bútorok, majd ezt követően 11 milliós kültéri ülőgarnitúra és 7,8 milliós egyedi bútorok is beszerzésre kerültek.
A fényűző enteriőr kiemelkedő elemei közé tartoztak a Zengővári Kft. által készített lámpák, amelyek mintegy bruttó 266 millió forintba kerültek. Az egykori karmelita rend templomának átalakítása során kialakított 500 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszín szintén jelentős összegeket emésztett fel. A Faragó Attila által tervezett orgona beszerzése pedig 270 millió forintba került.
A rendezvényhelyszín díszítése nem állt meg itt: a Sacra conversazione című festményért közel 179 millió forintot fizettek, a kárpitozott székeik és függönyeik beszerzésére pedig 56,6 millió forintot költöttek. Emellett még több tízmillió forintot helyeztek kárpitokra és szőnyegekre, a Herendi Porcelánmanufaktúrától pedig egy 856 darabos protokoll szervizkészletet vásároltak közel 50 millió forintért.
A Magyar Hang információi szerint ez a költési lista csupán a közpénzhegy felszínét érinti. Ezen felül az Iparművészeti Múzeum által restaurált értékes szőnyegek is a Karmelita-kolostorba kerültek, hogy Orbán Viktor ingyen lépdelhessen rajtuk. Ennek ellenére a szőnyegek rongált állapotban tértek vissza, a kárrendezés hiányában.
Ahogy az adatok felfedik, a Karmelita-kolostor belső kialakítása mögött rejlő extravagancia és a közpénzek elköltésének mértéke komoly aggodalomra ad okot, és felveti a kérdést: mennyire indokoltak ezek a luxuskiadások egy közintézmény esetében?
