CSONT NÉLKÜL MENT ÁT AZ ÜGYNÖKTÖRVÉNY A NEMZETBIZTONSÁGI BIZOTTSÁGON
2026. augusztus 5-én jelentős esemény zajlott az Országházban, amikor az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága ülése során érdemi vita nélkül került sor az ügynöktörvény elfogadására. E törvény célja, hogy az ’56-os forradalom évfordulójára, várhatóan 2026. október 23-án lépjen hatályba.
A mostani javaslat, amelyet az igazságügyi miniszter és Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtott be, lehetővé tenné, hogy egyes ügynökakták esetében akár a nevek nyilvánosságra hozatala is megtörténjen. Hegedűs Barbara, a Fidesz egyedüli képviselője az ülésen, nem szólt hozzá a vitához, így a törvény átment a bizottságon.
A TÖRVÉNY JELENTŐS FELADATAI ÉS KIVÉTELEI
A javaslat évtizedek óta fennálló igényt szolgál ki, a nemzetbiztonsági iratok kutathatóságát célzó törekvések részeként. Gárdos-Orosz Fruzsina államtitkár beszámolt arról, hogy a titkosítás felülvizsgálata is a célok között szerepel, így az iratok szélesebb körű hozzáférhetősége valósulhat meg.
Az iratok átadására az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára jogosult, a kivételekkel, amelyek szükségesek a közfeladatok ellátásához. A tervek szerint a titkosítani kívánt iratok között lesznek olyanok, amelyekben szereplők neve a nyilvánosság számára öt évvel a haláluk után, azzal a kivétellel, hogy egyes adatok – mint a faji eredet, vallási hovatartozás és egyéb érzékeny információk – a halálozási évet követő hatvan évig titokban maradnak.
A TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG SZEREPE
Az iratok titokban tartásának eldöntésére egy új szervezet, a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság létesül. E bizottság elnökét a parlament választja, míg tagjait a belügy-, hadügy- és kultúráért felelős miniszterek, illetve a parlamenti ellenzéki képviselőcsoportok delegálják.
A bizottság kétévente felülvizsgálja az iratok titkosításának szükségességét, és biztosítja a jogállamiság védelmét, valamint a nemzetbiztonsági érdekek figyelembevételét.
AZ ADATVÉDELEM KIVÉTELEI
A törvénytervezetben szereplő kivételek között szerepelnek olyan iratok, amelyek információk nyilvánosságra hozása a nemzetbiztonságot, vagy a nemzetközi kötelezettségeket sértheti. Például, ha a nyilvánosságra kerülő információ olyan személyekre vonatkozik, akik 2020. január 1. után a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartoztak, vagy azokkal titkosan együttműködtek, e személyek identitása nem kerülhet napvilágra.
Összességében a törvény törekvései között szerepel, hogy a múlt titkait végre nyilvánossá téve hozzájáruljon a történelmi igazságtételhez, azonban a kivételek sokasága továbbra is figyelmeztet arra, hogy a teljes átláthatóság még nem biztosítható. Az ügynöktörvény elfogadása új lépés lehet a társadalmi emlékezet rekonstrukciójában, de sok kérdést továbbra is nyitva hagy, különösképpen a nemzetbiztonsági érdekek és a közérdekű információk közötti határvonalak meghúzásában.
