A kényszersorozás vége
Az ipari és kereskedelmi, valamint szolgáltató vállalkozások vonatkozásában a jövőben megszűnik a kötelező kamarai hozzájárulás, azaz a „kamarai adó” fizetésének törvényi előírása. A döntés értelmében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara esetében eltörlik a kötelező hozzájárulás intézményét.
A változás előzményeként szeptember 9-én jelent meg egy írás, amely nyíltan a kötelező kamarai tagság intézménye és a kötelező kamarai hozzájárulás fizetése ellen irányult. Ebben az szerepelt, hogy a gazdasági kamarák elfogadottsága nem fog javulni, amíg a belső viszonyrendszer „kényszersorozáson” alapul.
Az említett írás szerint érdemes lenne közvélemény-kutatást végezni arról, hogy a gazdák és az ipari, kereskedelmi vállalkozók hány százaléka támogatja a jelenlegi rendszert. Az írás szerzője úgy fogalmazott, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara esetében a támogatottsági mutató szinte biztosan nem érné el a 10 százalékot. Hozzátette: a két testületnél évente egymilliónál is több ötezer forintos számlát állítanak ki, és a kamarai hivatali alkalmazottak sokasága foglalkozik a nem fizető gazdák és vállalkozók vegzálásával, valamint az adó típusú díjak behajtásával.
A mostani döntés anyagi szempontból nem jelentős, hiszen nemzetgazdasági szinten mindössze 4,5-5 milliárd forintról van szó, ám a lépés így is fontos: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara teljesítménykényszerbe kerül, mivel csak azok a vállalkozók maradnak majd a kamara érdekkörében önkéntes tagként, akik úgy érzik, hogy a kamara valódi gazdasági önkormányzatként működik, a vállalkozások mellett áll, és nem kormányzati törekvések elvtelen kiszolgálója.
A döntést követően felértékelődhet a gazdasági érdekképviseletek szerepe is. Eddig a kényszersorozással egyben tartott Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azzal érvelt, hogy köztestületként az összes ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás érdekében jár el, és erre hivatkozva nyomta el az önkéntes alapon szerveződő vállalkozói és munkáltatói érdekképviseleteket.
A Tisza-kormány megkezdte a gazdasági kamarákról szóló törvény teljes felülvizsgálatát – közölte Kapitány István szakminiszter. Tehát nemcsak a kamarai sarc eltörléséről van szó, hanem a jelenleg hatályos kamarai szabályozás átfogó áttekintéséről is.
A részletek ismerete nélkül három szempontra érdemes figyelmet fordítani. Egyrészt a kormány olyan ideiglenes kamarai biztost jelöljön ki, aki látott már belülről vállalkozást, és jól ismeri a jelenlegi struktúra működését és ellentmondásait. Másrészt az új szisztémának és regulának garantálnia kell, hogy a kamara soha többé ne lehessen a végrehajtó hatalom szolgája. Harmadrészt világosan újra kell definiálni a kamarai feladatokat, és egyértelműen rögzíteni kell, hogy a gazdasági kamara nem munkaadói és vállalkozói érdekképviseleti szervezet – szükség van ugyanis egyértelmű „műfaji” megkülönböztetésre, mivel eddig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előszeretettel öltötte magára az érdekvédelmi gúnyát, amit aztán le is járatott.
Felmerült az is, hogy érdemes lenne nevet változtatni: lehetne Magyarországi Ipari és Kereskedelmi Vállalkozók Kamarája, hiszen a kamara kizárólag a vállalkozói közösségé.
