Az Amerikai álom nyomában – Új kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb tárlata, az „Amerikai álom”, egy izgalmas felfedezőútra invitálja a látogatókat, bemutatva a magyar emigráció különböző aspektusait. A kiállítás összekapcsolódik az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának 250. évfordulójával, és betekintést nyújt azoknak a magyaroknak a történetébe, akik az új lehetőségek keresése miatt mérföldeket tettek meg az Egyesült Államok felé.
A tárlat keretein belül megismerhetjük emblematikus magyar politikai, katonai és kulturális alakok életútját is. Az ellátogatók felfedezhetik többek között Karády Katalin aranyozott ezüst cigarettatartóját, Márai Sándor Remington írógépét és Szent-Györgyi Albert bőr utazótáskáját. Ezek a relikviák nem csupán tárgyak; emlékek a magyar emigránsok küzdelmeiről, akik szabadságra, munkára és lehetőségekre vágytak.
Kossuth Lajos: A szabadságszerető magyar nemzet szimbóluma
A kiállítás középpontjában Kossuth Lajos áll, akinek emigrációban eltöltött évei izgalmas és tanulságos eseményeket vonultatnak fel. A 1848-49-es szabadságharc után, a Birodalom gyűrűjéből menekülve, az Egyesült Államokba érkezett, ahol nemcsak köszönetet mondott az amerikaiaknak, de támogatást is keresett egy új magyar szabadságharc számára. 1851 és 1852 között több mint ötszáz beszédet tartott az ország különböző részein, és bár politikai céljait végül nem sikerült elérnie, Kossuth ikonikus személyisége mély nyomot hagyott az amerikai köztudatban.
A történelmi emlékek gazdag tárháza
A kiállításon számos olyan relikvia is megtalálható, ami az Egyesült Államokban kapott helyet. Ezen tárgyak között szerepel egy többlövetű forgótáras puska, egy irokéz jellegű indián lábbeli és egy tomahawk is, amelyek szimbolizálják a két kultúra mérföldköveit és találkozását.
Az 1956-os forradalom utáni politikai emigráció szintén hangsúlyos szerepet kap a tárlaton, amely bemutatja, hogyan szerveztek a magyar emigránsok tüntetéseket és segélyprogramokat. Megtekinthető a Time magazin 1957. január 7-i számának felnagyított címlapja, amelyen a magyar szabadságharcos, mint az év embere, emelkedik ki. Ezen kívül látható egy eredeti lyukas zászló is, amely Chicagóba került, valamint a Bostonban állított ötvenhatos emlékmű makettje.
A magyar művészet és tudomány az amerikai filmiparban
Az „Amerikai álom” kiállítás nem csupán a történelmi személyiségekről szól, hanem a magyar művészek és tudósok hozzájárulásait is bemutatja az Egyesült Államok történetéhez. A filmiparban kiemelkedett Cukor Adolf és Fried Vilmos, akik a hollywoodi stúdiórendszer megalapítói voltak, valamint operatőrként Zsigmond Vilmos és Kovács László nevét is meg kell említenünk. Andy Vajna munkásságának emlékére Rónaszéki Zoltán újrahasznosított fémből készített Terminátor-szobra, amely a „Terminátor 3. – A gépek lázadása” című filmre utal, egy érdekes és látványos összekapcsolása a magyar kulturális örökségnek a filmes világban. E mellet Gábor Zsa Zsa ikonikus fehér koktélruhája is felidézi a hollywoodi fényűzést.
Magyar tudósok öröksége
A tudományos élet képviselői is szerepet kapnak a kiállításon. Szent-Györgyi Albert élettani-orvosi Nobel-díjának másolata, valamint Harsányi János közgazdasági Nobel-emlékdíjának replikája is megtekinthető. Pavlics Ferenc Apollo-programban játszott szerepe előtt tisztelgő tárlat pedig a holdjárók készítését és azok történelmét idézi fel. Az első, 1971. július 31-én működésbe lépett LRV–1 volt az első olyan jármű, amelyet az emberiség a Hold felszínén használt.
Ez a kiállítás tehát nemcsak a magyar emigráció híres alakjait idézi fel, hanem azt is bemutatja, hogy a szabadság, új lehetőségek és tudományos kibontakozás keresése milyen gazdagsággal és sokszínűséggel ötvöződött az Egyesült Államok történetébe. Az „Amerikai álom” kiállítás 2026. november 1-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Kiállítási információk:
Cím: Amerikai álom – Magyarok az Egyesült Államokban 1776–2026
Kurátorok: Radnóti Klára, Orgona Angelika
