Lehetetlen feladat a Tisza-kormány számára: Mikor lép életbe a gyógyszeráfa-csökkentés?
Számos kérdés merül fel a gyógyszeráfa csökkentésének bevezetésével kapcsolatban, különösen mivel a Tisza-kormány kampányígérete, miszerint „a vényköteles gyógyszerek áfáját 0 százalékra csökkentjük”, most bizonytalannak tűnik. Augusztus 4-én Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvénytervezetet, amely a csökkentést célozza, azonban a gyakorlati megvalósítás kérdései továbbra is megválaszolatlanok. A jogszabályt az Országgyűlés augusztus 7-én kezdi el tárgyalni, de a kérdés az, hogy a patikák hogyan tudják bevezetni a változásokat szeptember 1-ig.
A patikai rendszereket üzemeltető cégek véleménye alapján, mint például az Enelis vezérigazgatója, Szepesházi Zsolt, világossá válik, hogy ebben a nagyságrendű változás esetén a rendszerfejlesztésekhez és a teszteléshez elengedhetetlen a megfelelő felkészülési idő. Az ő elmondása szerint a módosítások bevezetéséhez a jogszabály végleges szövegének és a szakmai részletszabályoknak ismerete szükséges, mivel ezek befolyásolhatják a fejlesztéshez szükséges időt.
A gyógyszerek áfa csökkentésének hatálya
Jelenleg a gyógyszertárakban kapható gyógyszerek áfája egységesen 5 százalék, és a forgalom 40%-át a szabadon megvásárolható készítmények, míg 60%-át a vényköteles gyógyszerek adják. A tervezetben a kormány arra hivatkozik, hogy az áfacsökkentési szándék a „kizárólag orvosi rendelvényhez kötött” gyógyszerekre vonatkozik, azonban a gyakorlatban ez a kategória tágabb, mint a kormány által kommunikált szegények és krónikus betegek gyógyszerköltségeinek enyhítése.
Hegedűs Zsolt a közelmúltban közzétett Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a forgalomban körülbelül 41 ezer gyógyszerkészítmény érhető el, amelyek közül körülbelül 35 ezer vényköteles. Jelenleg a támogatott gyógyszerek csoportjában mintegy négyezer készítmény található, míg a nem támogatott gyógyszerek száma közel kétezer.
A költségvetés terhei és üres jogszabályi hivatkozások
Magyar Péter bejelentette, hogy a gyógyszeráfa csökkentése évente mintegy 7 milliárd forintba kerül, és hangsúlyozta, hogy a kereskedők és a gyógyszertárak nem alkalmazhatnak burkolt áremeléseket. A KSH adatai alapján 2025-ben a támogatott gyógyszerek forgalma bruttó 774 milliárd forint volt, az áfacsökkentés mértéke tehát jelentős költségvetési hatással bír, hiszen az éves áfa 37 milliárd forintot tett ki. Az áfacsökkentés következtében a betegek átlagosan 22%-ot nyernek, mivel ennyit fizetnek a patikákban a támogatott gyógyszerekért.
Az áfacsökkentés bevezetése közben felmerül a kérdés, hogy a gyógyszertámogatás hogyan lehetne rendszerszintű, hiszen számos termék létezik, amely alapesetben nem vényköteles, de orvosi rendelvényre kiváltható. Ilyen esetekben a gyógyszeráfa sal válthatna szerint, attól függően, hogy ki váltja ki a terméket.
Információhiány és kérdések a bevezetés körül
Sok kérdést kíván tisztázni a sajtó a gyógyszerek tervezett áfacsökkentésével összefüggésben, beleértve a NAV, a Pénzügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium válaszait is. Számos részlet – többek között a vámtarifaszám, a gyógyszerek pontos listája és az áfa mértéke – nem került megjelölésre a benyújtott törvényjavaslatban, így a patikák között vitákat generálhat a vénybeváltók és a gyógyszerészek között. A pontos lista és a gyógyszerek körének meghatározása elengedhetetlen a zökkenőmentes átálláshoz, de a hatóságok eddig nem szolgáltak információkkal. Az áfacsökkentés ügye nagyobb kérdéseket vet fel a gyógyszerellátás rendszerén belül, és a gyors megoldásra váró részletek középpontjába állítja a kormányt.
