Zseblexikonnyi Vélemény
Az adásra való felkészülés körültekintést, empátiát és tapintatot igényel, és a feladat nem csupán nehéz, hanem gyakran küzdelmes élmény is. A megfelelő adni-venni egyensúly megteremtése nem könnyű, hiszen a fogadás képessége sokszor éppen olyannyira kihívást jelent, mint az adásé.
Cinikusok
A „küniikuszok” (latinul cinikusok) egy ókori filozófiai irányzat képviselői, akik tudatosan távol tartották magukat a civilizációtól. Legismertebb alakjuk, Diogenész, akit a hordóban élése tett híressé. Korunk politikai életének szereplői a „hordó” fogalmát azonban más céllal használják. Antiszthenész, a cinizmus megalapítója, így fogalmazott: „A politikához úgy kell viszonyulni, mint a tűzhöz: se túl közel hozzá, se túl távol tőle.”
Diplomata-Útlevél
A diplomata-útlevél egy dokumentum, amelyet nem csupán a diplomaták, hanem Szijjártó Péter barátai is birtokolhatnak, kifejezve ezzel a politikai kapcsolatok bonyolultságát és a hatalom gyakorlásának különös formáit.
Ellenség
Platón szerint „ellenségnek azokat nevezzük, akik fegyverrel támadnak a hazára, és nem azokat, akik a saját elképzeléseik szerint óvják az államot.” A politika világában mégis tanulságos, ha a másik politikai pártot ellenfélnek, nem ellenségnek tekintjük. De hogyan nevezhetjük azt a politikust, aki a közvagyonból szelektíven harácsol, vagy éppen a társadalom jobb jövőjével játszadozik?
Pénz
Seneca szavaival élve: „A pénz nem tesz egyenlővé istennel. Istennek nincs pénze.” E megfigyelés rávilágít a gazdasági hatalmaknak a társadalmi igazságossághoz való viszonyára.
Folyók
A Duna és a Tisza nem csupán vízfolyások, hanem kulturális örökségeink szerves részei. Számos regény és vers született e folyók inspirálta élmények alapján, jelképezve a magyarság történelmét és identitását.
Gazdagság
Hegyi W. György történész szerint a gazdagság presztízse a feleslegen alapul, amelyet meg kell mutatni. Ez elérhető luxusjavak által, legyen szó egymilliós ridikülről vagy a divatipar csúcsáról, de mecénás-szerepell is, akár Soros György mintaképe által.
Kunyhó
„Kunyhóból is fel lehet ugrani az égre” – állítja Seneca. Valóban, de a feltételek, amelyek között ezt elérhetjük, nem egyformák. Széchenyi gróf és Kossuth Lajos példája is mutatja, hogy a birtokolt körülmények meghatározzák a pályánkat.
Mindegy
Empedoklész, az ókori görög filozófus, az Etna vulkán izzó kürtőjébe veszett. Két verzió áll rendelkezésre erről a tragikus eseményről: vagy tudatosan akarta tanulmányozni a természeti jelenséget, vagy véletlenül zuhant bele. Hiszen már az idő múlásával az ügy jelentősége megkérdőjeleződik; valószínűleg Empedoklésznek sokkal fontosabb volt, mint nekünk.
Szabad Szombat
Az 1980-as évek elején a Kádár-rendszer reakciójaként vezették be, miután Lengyelországban a politikai sztrájkok révén kiharcolták. A szombat jelentősége világossá válik Márk evangéliuma szerint: „Nem az ember van a szombatért, hanem a szombat az emberért.” A népdal szerint pedig „szabad szappanozni” lett a szombati mozgalmak szimbóluma.
Szerencse
Véletlennek, tudományos nevén: sorsnak tekinthetjük azt, ami váratlanul ér minket, és az életünk alakulására komoly hatást gyakorol. Az ókori népek sok esetben Istenként tisztelték. Seneca kijelentette: „Sokkal boldogabbak azok, akikre sosem mosolyog rá a szerencse, mint akiket elhagyott.”
Tautológia
Ahogy mondani szokták, minden rosszban van valami rossz. A szavak önmagukban is jelentést hordoznak, és a nyelv hatalma abban rejlik, hogy könnyen átléphetjük a határokat, ugyanakkor figyelmeztethet is a hátulütőkre.
Vélemény
„A kozmosz változás, az élet vélemény” – vélte Hérakleitosz. Ez a tömör mondat dolgozik a gondolat mélységével, ahogy a világ tudósai és filozófusai, mint Hegel, Marx vagy Einstein, talán egyetértenének az első felével, míg a másikkal sokan vitatkoznának. De végső soron ez is egy vélemény, amely az idő múlásával folyamatosan formálódik.
A cikkben megfogalmazott vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, és a beérkező írások szerkesztésére és rövidítésére is fenntartjuk a jogot.
