Tovább emelkedett a képesítés nélküli pedagógusok száma
Az elmúlt tanévben több mint 5300-an dolgoztak pedagógiai munkakörben, de pedagógusi végzettség nélkül a hazai köznevelési és szakképző intézményekben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal összesítéséből. Növekedett az egyházi oktatási-nevelési intézmények száma is.
A 2025/2026-os tanévben összesen 5304-en dolgoztak pedagógiai munkakörökben a hazai köznevelési és szakképző intézményekben úgy, hogy nem rendelkeztek pedagógus képesítéssel. A friss összegzés szerint 3184-en óvodapedagógus, tanító, tanár, oktató munkakörben, 2021 fő egyéb beosztású pedagógus, oktató munkakörben, 99 fő vezető, vezetőhelyettes munkakörben dolgozott pedagógus képesítés nélkül.
A képesítés nélküli pedagógusok száma 285 fővel emelkedett a 2024/2025-ös tanévhez képest, és 1297 fővel a 2021/2022-es tanévhez képest. Korábban voltak ennél magasabb létszámok is: a 2019/2020-as tanévben 6659 fő végzett pedagógiai munkát pedagógusképesítés nélkül, ami csökkenni kezdett, de a Covid-járvány berobbanása után ismét emelkedésnek indult.
A legnagyobb arányban az egyéb beosztású pedagógusok, oktatók körében emelkedett a pedagógusképesítés nélkül dolgozók száma, 2021 és 2025 között 35 százalékkal. Az óvodapedagógus, tanító, tanár, oktató munkakörök esetében 31,6 százalékos emelkedés történt.
A hatályos jogszabályok szerint ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor határozott időre, legfeljebb öt évig foglalkoztatható az is, aki a tantárgynak megfelelő szakmai tanári felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A természettudományos tantárgyak esetében olyanokat is lehet alkalmazni, akiknek az adott tudományterületen van diplomájuk, például biológus, fizikus, de ehhez vállalni kell a megfelelő tanári képzettség későbbi megszerzését.
A szakképzésben a szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató munkakörökben lehet dolgozni felsőfokú pedagógiai végzettség nélkül. Ha egy iskolának nincs megfelelő végzettségű testnevelő tanára, határozott időre alkalmazható olyan személy is, akinek testnevelő-edzői, sportedzői szakképesítése van. A középiskolákban a honvédelem tantárgyat katonák is taníthatják pedagógusi munkakörben.
Az óvodapedagógusi munkakör eddig szintén betölthető volt pedagógusdiploma nélkül a középfokú óvodai nevelői szakképesítéssel, amit szakmai szervezetek élesen bíráltak. A Civil Közoktatási Platform múlt heti beszámolója szerint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium is egyetért azzal, hogy az óvodában a gyerekekkel teljes időben diplomás óvodapedagógus foglalkozzon.
A statisztikákból az is kiderült, hogy tovább emelkedett az egyházak által fenntartott oktatási intézmények száma. A 2025/2026-os tanévben összesen 1615 feladatellátási helyen működtek egyházak, felekezetek által fenntartott oktatási intézmények, köztük 501 óvoda, 610 általános iskola, 15 szakiskola, 46 szakképző iskola, 266 gimnázium, 152 technikum-szakgimnázium és 25 felsőoktatási intézmény.
Egy évvel korábban, a 2024/2025-ös tanévben összesen 1587 oktatási-nevelési intézménynek volt egyházi fenntartója. Az egyházi intézmények aránya egy év alatt 1,8 százalékkal, öt év alatt 12,5 százalékkal emelkedett. Egyházi oktatási intézményekben összesen 28 449 pedagógus, oktató dolgozott a 2025/2026-os tanévben, 4461 fővel több, mint öt évvel korábban. Az egyházi oktatási-nevelési intézményekbe járó gyermekek, diákok, hallgatók száma 265,8 ezer fő volt az elmúlt tanévben, ami öt év alatt mintegy 35,8 ezer fős emelkedést jelent.
