Végjáték a Potomac partján: bezárják a Kennedy Centert
Azonnali hatállyal bezárták a Potomac folyó partján fekvő John F. Kennedy Előadó-művészeti Központot. Az intézmény igazgatótanácsa rendkívüli ülésen szavazta meg a komplexum főépületének lezárását, néhány órával azután, hogy egy szövetségi bíróság újabb döntésben állította meg az épület homlokzatát érintő átnevezési és feliratozási terveket.
Az elnök Truth Social platformján megerősítette a lépést, azt állítva, hogy a lezárás elkerülhetetlen volt a szerkezeti biztonsági kockázatok miatt és az átfogó felújítási munkálatok elindítása érdekében. Egyúttal ultimátumot fogalmazott meg: a kongresszus által előirányzott 257 millió dolláros rekonstrukciót mindaddig felfüggeszti, amíg a fellebbviteli bíróság vagy a legfelsőbb bíróság nem hagyja jóvá nevét az épület homlokzatán.
A központ körüli válság nem új keletű. Miután az elnök az intézmény korábbi vezetését ideológiailag elfogultnak minősítette, a kuratórium jelentős részét lecserélte, és személyesen vette át az igazgatótanács elnöki tisztségét. Kezdeményezték az épület nevének módosítását, és nagy méretű aranyozott betűkkel felkerült a homlokzatra az elnök neve a névadó néhai államfő címe fölé. A lépés heves politikai ellenállást váltott ki és jogi vitát robbantott ki.
Christopher Cooper szövetségi kerületi bíró tavasszal hozott ítéletében megállapította, hogy a Kennedy Center nevének megváltoztatása elnöki hatáskörben törvénytelen. A döntés az 1964-es szövetségi törvényen alapult, amellyel a kongresszus a meggyilkolt John F. Kennedy nemzeti emlékhelyeként hozta létre az intézményt. A jogszabály szerint kizárólag a törvényhozás változtathatja meg az épület elnevezését vagy a homlokzat emlékművi jellegét. A bírósági határozat után a homlokzatról eltávolították Donald J. Trump nevét, az igazgatótanács viszont védőponyvával és állványzattal takarta le a felületet.
A jogi csata a nyár folyamán a fellebbviteli szakaszban folytatódott. Joyce Beatty demokrata képviselő szövetségi perben támadta meg a testület határozatait, a vagyonkezelői kötelezettségek megsértésével vádolva az igazgatótanácsot. Augusztus közepén a testület újabb határozatot fogadott el tíz opcióval arra, miként jelenhetne meg az elnök neve a márványhomlokzaton. A szövetségi bíróság legújabb határozatában ezt is elutasította, megerősítve, hogy kongresszusi jóváhagyás nélkül semmilyen elnöki felirat nem helyezhető el az épületen.
A keddi virtuális ülésen, amelyen az elnök is részt vett, a testület szinte egyhangúlag a központ azonnali lezárása mellett döntött. A hivatalos indoklás az épület műszaki állapotának romlására hivatkozott, amit egy minapi baleset is alátámasztott: a központi előcsarnokban a mennyezet egy része leszakadt. Howard Lutnick kereskedelmi miniszter biztonsági kamerafelvételekkel érvelt amellett, hogy az épület teljes szerkezete azonnali rekonstrukciót igényel.
Az intézmény pénzügyileg is az összeomlás szélére sodródott. A belső dokumentumok szerint a látogatottság drasztikusan visszaesett az átnevezési viszály kezdete óta. A legutóbbi pénzügyi évben a tervezett 220 millió dolláros bevételekből mindössze 124 millió dollár valósult meg, ami csaknem 100 milliós kiesést jelent. A fellépő művészek és társulatok jelentős része lemondta előadásait, a bérletértékesítés és a magánadományok elapadtak.
Az elnök jelezte, hogy 17 millió dolláros személyes hozzájárulással támogatná az intézményt, ám a nagyobb arányú magántőke bevonását és az állami források felhasználását feltételekhez kötötte. Az igazságügyi minisztérium fellebbezést nyújtott be a legújabb bírósági tilalom ellen, így az ügy várhatóan a legfelsőbb bíróság elé kerül.
A bezárásról szóló döntés felháborodást váltott ki a kulturális szférában és a törvényhozásban. Ellenzéki politikusok azzal vádolják az igazgatótanácsot, hogy túszul ejtette az ország legnagyobb kulturális intézményét, és a műszaki hibákra hivatkozva próbál kibújni a bírósági ítélet alól. A pereskedő felek rámutatnak arra, hogy az igazgatótanács korábban az épület teljes lebontásának lehetőségét is meglebegtette, és felmerült egy szabadtéri amfiteátrum létrehozásának ötlete is.
A mostani összecsapás illeszkedik abba a folyamatba, amelynek során átformálják a főváros építészeti és kulturális képét. Az adminisztráció több nagyszabású építészeti projektet indított el Washingtonban, többek között a Fehér Ház keleti szárnyának lebontásával egy új rendezvényterem építését, valamint egy diadalív létesítését az Arlingtoni Nemzeti Temető közelében. A Kennedy Center bezárása a szövetségi főváros szellemi és művészeti életének eddigi legsúlyosabb fennakadását eredményezi. Az 1971-ben átadott, Edward Durell Stone által tervezett épületkomplexum, amely a Washingtoni Szimfonikusok, a Nemzeti Balett és a fővárosi opera otthonaként is szolgált, ismeretlen ideig zárva marad a nagyközönség előtt.
