Gyanúsítottként idézték be Matolcsy Györgyöt hivatali visszaélés miatt
A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúsítottként idézte be Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét, valamint több egykori magas beosztású MNB-vezetőt. A vád ellenük hivatali visszaélés. Az ügy előzménye, hogy 2023-ban az MNB pénzügyi felügyeletért felelős akkori alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bankra, hogy távolítsák el Simor András volt jegybankelnököt az Erste Group felügyelőbizottságából. Simor András egy televíziós beszélgetésben fedte fel az esetet, elmondása szerint az Erste magyarországi vezetőjével azt közölték, hogy a bankfelügyelet szigorúan és rendkívül kellemetlenül jár majd el a pénzintézettel szemben, amíg ő a testület tagja. Az MNB jelenlegi vezetése a nyilvánosságra kerülés után vizsgálatot indított, majd feljelentést tett. Simor András szerint Matolcsy György felbujtó szerepet játszhatott az ügyben.
A jobb kéz felemelkedése és szakítása
Matolcsy György közgazdász szakemberként indult, pályája azonban szorosan összefonódott Orbán Viktoréval. A rendszerváltás idején már a politikacsinálás boszorkánykonyhájában tevékenykedett, 1990-ben az Antall-kormány privatizációért felelős államtitkára volt. Az 1990-es években létrehozta egyszemélyes Növekedéskutató Intézetét, majd az első Orbán-kormányban a miniszterelnök gazdasági tanácsadója, 2000-től két évig gazdasági minisztere lett. 2010-re a Fidesz fő gazdaságpolitikusává vált, Orbán Viktor ekkor jobbkezének nevezte. A miniszterelnök 2010 októberében egy sajtótájékoztatón közölte: nem tud senki olyan összeget mondani, amelyért a jobbkezéről hajlandó lenne lemondani.
Az unortodox gazdaságpolitika mérlege
Matolcsy 2010 utáni munkájához fűződik az adórendszer radikális átalakítása, a 27 százalékra emelt áfa és az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése. Legnagyobb bírálói szerint a magánnyugdíjpénztárak 3000 milliárdos államosítása volt a legnagyobb bűne, mivel a pénz úgy tűnt el, hogy nem volt érdemi hatással a magyar gazdaság növekedésére, ellenben napjainkig megoldatlan a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága. Voltak jó döntései is: világon először vezették be az e-pénztárgépeket, illetve az EKÁER-rendszert, amelyek következtében az áfacsalások száma radikálisan csökkent. Míg 2010 előtt az államnak járó áfa 20-25 százalékát elcsalták, ez a reformok után 7-8 százalékra csökkent.
Jegybankelnökként a csúcsra ért
2013-ban a miniszterelnök feltétlen bizalmasaként Matolcsy György elérte pályája csúcsát és a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett, ahonnan kétszer hatéves mandátum kitöltése és számos botrányos ügy után távozott. Jegybankelnöki tevékenységére jellemző volt a forintosítás: 2015-ben a kormány és a jegybank forintosította a lakossági devizahiteleket, az euróhiteleket 309 forinton váltották át, ami jelentős árfolyamkockázattól szabadította meg a magyar gazdaságot. Elindult a Növekedési Hitelprogram és a Növekedési Kötvényprogram is, amelyek keretében az MNB éveken keresztül több ezer milliárd forint nagyon alacsony kamatú forrást pumpált a gazdaságba. A kötvényprogram forrásainak jelentős része azonban a NER-cégekhez vándorolt.
Alapítványi ügyek és vagyonvesztés
Az árfolyamnyereségből 266 milliárd forintot tettek a jegybanki alapítványokba. Az alapítványok induláskori célja az oktatási és tudományos ismeretterjesztés volt, ám ezek idővel háttérbe szorultak, az elsődleges irány a vagyonkezelés lett. Az MNB-alapítványok gazdálkodása már a kezdetektől törvényellenes volt, ezt az MNB felügyelőbizottsága jelezte, sőt a Transparency International feljelentést is tett az ügyben, ami lepattant a kormányról és az állami tulajdonost képviselő Varga Mihály pénzügyminiszterről is. A 2020 utáni időszakban az MNB felújíttatta a Széll Kálmán téren lévő volt Postapalotát, a belvárosi MNB-székházat és egy balatonakarattyai üdülő- és konferenciaközpontot is. Mindhárom épület munkálatait a Raw Development Kft. nyerte el, amelynek tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy György fiának barátja és üzlettársa. A túlárazások miatt több tízmilliárdos kár keletkezhetett az MNB-nek.
Az első MNB-elnök nyolcvan év után az igazságszolgáltatás előtt
Matolcsy és Orbán kapcsolata a 2020-as évek elejére megromlott, ami nyílt gazdaságpolitikai üzengetésbe fordult. Matolcsy gond nélkül kitöltötte mandátumát, igaz, távozását követő héten az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta a hónapok óta készülő jelentést, amely több száz milliárd forintos vagyonvesztést tárt fel a jegybanki alapítványoknál. A mostani gyanúsítás csak a kezdet, előbb-utóbb terítékre kerülnek az alapítványi ügyek és az MNB 2013–2025 közötti más, az adófizetőknek kárt okozó esetei is. Ha egyszer ítélet születik, Matolcsy György lehet az MNB 102 éves történetének első elnöke, akit szigorúan vett hivatali tevékenysége miatt ítélnek el. Vagyis 80 éve nem volt MNB-elnök az igazságszolgáltatás előtt.
