Home Gazdaság Jelentősen lassulhat a bérnövekedés jövőre

Jelentősen lassulhat a bérnövekedés jövőre

by Tihamer
0 comments
Jelentősen lassulhat a bérnövekedés jövőre

Hatalmasat fékez a béremelkedések üteme jövőre

A Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentése szerint véget ér a vágtató béremelkedések korszaka Magyarországon. A jegybank elemzői arra számítanak, hogy a bruttó átlagkereset az idén még 9,3 százalékkal emelkedik, ez az ütem jövőre 5,8 százalékra lassul, 2028-ban pedig 6 százalékos emelkedéssel számolnak.

A KSH legfrissebb, 2026. júliusi adatai szerint a bruttó átlagkereset 745 ezer, a nettó átlag 523 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 7,5, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 7,8 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó keresetek gyorsabb emelkedését a kétgyermekes nők egy részére kiterjesztett adómentesség okozta.

A reáljövedelmek növekedése is jelentősen lassul a csökkenő inflációs pálya mellett: idén a lakossági reáljövedelem még 6 százalékkal nő, ez jövőre 3,2, 2028-ban 3 százalékra lassulhat. Az MNB szerint ez még mindig jelentős emelkedés, főleg 2-3 százalékos gazdasági növekedés mellett, de messze nem a valós teljesítményektől elrugaszkodott, mint ami az elmúlt években jellemezte a magyar gazdaságot.

A jegybank elemzése szerint az elmúlt évek élénk bérdinamikáját a gazdasági fundamentumok nem támasztják alá. A hazai munkaerőköltség emelkedése elszakadt a termelékenység növekedésétől; a munkaerőköltség növekedési üteme csaknem kétszerese volt a termelékenységének 2020 és 2025 között.

A versenyszférában a bruttó átlagkereset január és július között 8,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, szemben a tavalyi évi 8,8 százalékos, illetve a 2025 második felét jellemző 8,5 százalékos dinamikával. A reálbérek az első hét hónapban 6,3 százalékkal nőttek.

A bérdinamikára mérséklőleg hathat az inflációs várakozások tartós csökkenése is. A lakossági inflációs várakozások az idei bértárgyalások időszakában még magasak voltak, ám ez év tavaszán mindkét mutató jelentősen csökkent.

A piaci szereplők kész tényként számolnak azzal, hogy a jövő januárra tervezett 14 százalékos minimálbér-emelés nem valósulhat meg, mivel a magyar gazdaság nem hozta a 4 százalék feletti gazdasági növekedést idén. Emiatt a jövő évi minimálbér-emelés újratárgyalása elkerülhetetlen, erre készülnek a szakszervezetek és a munkaadók is.

Balatoni András, a jegybank elemzésekért felelős igazgatója az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az új minimálbér-megállapodás összhangban lesz a gazdaság teljesítőképességével.

Középtávon a magyar bérfelzárkózást az határozza meg, hogy sikerül-e olyan gazdaságpolitikát kialakítani, amely lehetővé teszi a magasabb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek létrehozását. Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára egy konferencián arról beszélt, hogy nem csupán egymillió új munkahelyre van szüksége a magyar gazdaságnak, hanem egymillió jól fizető munkahelyre. A konkrétumokkal egyelőre adós maradt.

A termelékenység növelését hosszú távon az oktatás színvonalának, valamint a diplomások arányának növelése alapozhatja meg. Rövid távon a kormány olyan új beruházások létrehozását támogathatja a multinacionális cégek esetében, amelyek összeszerelő-állásokkal szemben magasabb hozzáadott értéket teremtő kapacitásokat hoznak létre, illetve az új technológiák támogatásával segítheti a kkv-szektor termelékenységének növelését.

You may also like

Leave a Comment