Svájc lett az orosz hírszerzés egyik európai bázisa
Az orosz hírszerzés diplomáciai és konzuli fedésben működtet bázisokat Svájcban a svájci hatóságok szerint. A 2026-os biztonsági jelentés kémkedést, technológiai beszerzést és befolyásolási akciókat emel ki, miközben Bern saját szolgálatát is átszervezi, és új eszközökkel erősíti az elhárítást.
Svájc egyre fontosabb működési tereppé vált az orosz hírszerzés számára – erre figyelmeztet a Svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat helyzetértékelése. A jelentés szerint Oroszország a legnagyobb és legsürgetőbb európai biztonsági fenyegetés, hibrid tevékenysége pedig közvetlenül érinti Svájcot. Moszkva az országban diplomáciai és konzuli képviseleteken fedésben működő hírszerző bázisokat tart fenn, ahol több tucat feltételezett hírszerző tiszt dolgozik. Ezek részben Svájcot figyelik, részben más államokról és nemzetközi szervezetekről gyűjtenek adatokat.
A helyzetet részben az magyarázza, hogy az orosz-ukrán háború kezdete után számos európai ország tömegesen utasított ki orosz diplomatákat és hírszerzési fedésben dolgozó tiszteket. Svájc ezzel szemben jóval kisebb mértékben csökkentette az orosz diplomáciai jelenléte. Bern, Genf és a nemzetközi szervezetek sűrű hálózata különösen értékes környezet a politikai, katonai és gazdasági információgyűjtéshez.
Egy korábbi ügy azt is megmutatta, hogyan fonódhat össze a klasszikus hírszerzés a szankciók kijátszásával. Két, a berni orosz kereskedelmi kirendeltséghez kötődő férfi egy zürichi üzletembertől szerzett be érzékeny laboratóriumi berendezéseket oroszországi végfelhasználásra. A svájci vállalkozót az áruellenőrzési szabályok súlyos megsértése miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték; az orosz érintettek elhagyták az országot.
Kémkedés és befolyásolás
A Putyin-rezsim politikai befolyásolással, dezinformációval, technológiai beszerzéssel és a szankciós korlátozások megkerülésével is próbálkozik. A 2026-os svájci jelentés szerint az RT német nyelvű felülete 2025-ben körülbelül negyedével több Svájccal foglalkozó anyagot közölt, mint egy évvel korábban, visszatérően azt a narratívát erősítve, hogy az ország hanyatlik és feladta hagyományos semlegességét.
A berni orosz nagykövetség visszautasítja a kémkedésre és befolyásolásra vonatkozó állításokat, és rendszeresen azzal vádolja a svájci sajtót, hogy démonizálja Oroszországot. A svájci hatóságok konkrét ellenlépéseket is tesznek: a hadsereg korlátozta az orosz katonai diplomaták hozzáférését rendezvényeihez, az állami szervek pedig külön figyelik a külföldi információs műveleteket.
Borisz Bondarev volt orosz diplomata, aki 2022-ben tiltakozásul lemondott a genfi ENSZ-képviseleten betöltött posztjáról, többször beszélt arról, hogy a diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők rendszeresen építenek kapcsolatokat tisztviselőkkel, politikusokkal és más információforrásokkal. Állításai egybevágnak a svájci szolgálat által leírt módszerekkel, de az egyes személyek hírszerzői szerepét a nyilvánosság számára rendszerint nehéz bizonyítani.
A svájci szolgálat arra is figyelmeztet, hogy az országot Oroszország külföldi műveletek előkészítésére használhatja. A 2026-os jelentés szerint Svájcban eddig nem történt orosz szabotázsakció kritikus infrastruktúra ellen, de az ország feltételezhetően szolgálhat olyan műveletek előkészítő terepeként, amelyek célpontjai más európai államokban vannak.
A svájci cégek a technológiai és ipari kémkedés szempontjából is célpontok lehetnek, különösen azokban az ágazatokban, amelyek kettős felhasználású termékeket vagy érzékeny mérnöki tudást kínálnak. Az elhárítás és a gazdasági államtitkárság ezért külön programokban figyelmezteti a vállalatokat a szankciókerülés és a proliferáció kockázataira.
Átalakul a svájci elhárítás
A berni vezetés közben saját hírszerző szolgálatát is átszervezi. Az új szervezeti struktúra 2027. január 1-jén lép életbe, és a korábbi hat helyett négy igazgatási területre épül majd. A cél a döntési utak rövidítése és a szolgálat operatív képességeinek erősítése. Szeptemberben egy külön vizsgálat azt is megállapította, hogy a korábbi kiberrészleg körüli problémák nagy részét feltárták, és az ajánlások többségét végrehajtották.
A svájci helyzet jól mutatja, hogyan alakította át az orosz-ukrán háború az európai hírszerzési térképet. A kiutasítások sok országban szűkítették az orosz szolgálatok mozgásterét, miközben a nemzetközi Genf, a diplomáciai központként működő Bern és Svájc nyitott gazdasága továbbra is sok lehetőséget kínál információszerzésre és kapcsolatépítésre. Bern közben a semlegesség megőrzése mellett egyre szigorúbb hírszerzési, szankciós és technológiai ellenőrzést épít ki.
