Nem árulja el az Igazságügyi Minisztérium, miért lehetett nyilvános Kónya Endre aktája
Továbbra is homály fedi, milyen bűncselekmények elkövetői kaptak elnöki kegyelmet. Nem derül ki az Igazságügyi Minisztérium válaszaiból sem, milyen jogi mérlegelés alapján kerülhettek nyilvánosságra anonimizált formában Kónya Endre kegyelmi ügyének dokumentumai, miközben a tárca más pozitív kegyelmi ügyek iratait ugyanilyen kitakarással sem adja ki.
A 2012. május 10. és 2026. július 19. között meghozott kedvező kegyelmi döntésekhez kapcsolódó, a minisztérium kezelésében lévő dokumentumokat kértük ki közérdekű adatigénylésben, jelezve, hogy a védett adatokat kitakarva kérjük az iratokat. A minisztérium augusztusban megtagadta a kiadást, arra hivatkozva, hogy az egyedi kegyelmi ügyek iratai személyes, illetve bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak, emellett a kúriai gyakorlatot és a büntetés-végrehajtási törvényt is idézte. A tárca szerint csak összesített információk ismerhetők meg, egyedi határozatok kiadására „külön törvényi rendelkezés hiányában” nincs kötelezettségük.
A Tisza-kormány 2026 májusában, Magyar Péter ígéretének megfelelően nyilvánosságra hozta a KEH/2787-6/2023. ügyszámú, Kónya Endréhez kapcsolódó kegyelmi ügy iratait, a védett adatokat kitakarva. Miniszterelnöki nyomásra az akkor még Sulyok Tamás vezette Sándor-palota is kiadta a nála lévő aktát.
Ezután újabb adatigényléssel kértük azokat a dokumentumokat, amelyekből rekonstruálható a döntési folyamat és a jogi mérlegelés: a közzétételt kezdeményező vagy elrendelő iratokat, a publikálásról szóló döntést, a jogszerűségről készült jogi, adatvédelmi és információszabadsági véleményeket, valamint az anonimizálási utasításokat és szempontrendszereket.
A minisztérium azt válaszolta, hogy a dokumentumok az 1138/2026. kormányhatározat alapján elrendelt felülvizsgálat eredményeként kerültek nyilvánosságra, a kitakarásnál pedig az Infotörvényt, az uniós adatvédelmi rendeletet és az ágazati szabályokat vették figyelembe. Konkrét jogi véleményt vagy más dokumentumot nem küldtek, amelyből kiderülne a publikálás jogszerűségének indoklása.
Egy másik adatigénylésben azt próbáltuk feltárni, hogyan bírálták el az első kérelmünket: kértük a megkereséseket és válaszokat, a nyilvántartást vagy lekérdezést, illetve a kiadhatóságról készült jogi vagy adatvédelmi elemzést. Válaszul mindössze a minisztérium általános információszabadsági szabályzatát csatolták, külön magyarázat nélkül. Abból nem derül ki, milyen anonimizálási szempontokat alkalmaztak, ki hagyta jóvá a kitakarásokat, vagy milyen egyedi jogi mérlegelés alapján hozták nyilvánosságra az iratokat.
