Fekete karszalagban, kézfogás nélkül: az ír válogatott üzenete Debrecenben
A debreceni Izrael–Írország Nemzetek Ligája-mérkőzés már a kezdő sípszó előtt politikai eseménnyé vált. Az ír játékosok fekete karszalagban vonultak ki a pályára, lehajtott fejjel hallgatták végig az izraeli himnuszt, majd elmaradt a kézfogás és a zászlócsere is. A pályán az írek 25 perc alatt háromgólos előnyt szereztek, és 3-0-ra nyertek.
A mérkőzés létrejötte önmagában sem volt magától értetődő, ugyanis a gázai övezetben zajló háború miatt hónapok óta komoly nyomás nehezedett az Ír Labdarúgó Szövetségre és a válogatottra. Májusban ír labdarúgók, zenészek, színészek és más közéleti szereplők nyílt levélben szólították fel a szervezetet, hogy ne játssza le az Izrael elleni találkozókat. A debreceni meccs előtti szombaton négyórás vita zajlott az ír keretben arról, hogy egyáltalán pályára lépjenek-e. Végül a játékosok jelentős többsége a mérkőzés lejátszása mellett döntött.
Egyvalaki azonban nem változtatott az álláspontján. Gavin Bazunu azt közölte, személyes meggyőződésből nem vesz részt az Izrael elleni mérkőzéseken, és Debrecenben még a kispadra sem ült le. Mint közösségi oldalán írta, hazája képviselete mindennél többet jelent számára, ám erős hite és személyes elvei miatt úgy érezte, helytelen lenne pályára lépnie Izrael ellen. Döntését azzal indokolta, hogy szerinte ártatlan emberek megölése elfogadhatatlan, ugyanakkor hangsúlyozta: álláspontja nem az izraeli emberek vagy a zsidó közösség ellen irányul, hanem a térségben zajló atrocitások ellen.
Az ír válogatott játékosai az FAI közlése szerint a konfliktusban elvesztett életek iránti tisztelet jeleként viselték a fekete karszalagot. Dara O’Shea és Manor Solomon csapatkapitányok között a pénzfeldobás után is elmaradt a kézfogás, és a zászlócsere is kimaradt. Jack Moylan a harmadik ír gól után levette a karszalagját, megcsókolta, majd a magasba emelte.
Különösen sajátos helyzetben találta magát Finn Azaz. Az ír válogatott középpályása anyai ágon izraeli származású, a családjáról korábban azt is elmondta, hogy nagymamája tábornokként szolgált az izraeli hadseregben. Azaz nem kapott szerepet Debrecenben, az ír válogatott körüli tiltakozás pedig akár a nemzeti csapattól való visszavonulásához is vezethet. Heimir Hallgrímsson szövetségi kapitány éppen ezért különösen nagyra értékelte, hogy Azaz a kerettel maradt.
Nem először fordul elő, hogy sportolók egy mérkőzés vagy sportesemény kereteit használják fel társadalmi és politikai álláspontjuk kifejezésére. Muhammad Ali 1966-ban megtagadta a bevonulást az amerikai hadseregbe, mert nem volt hajlandó részt venni a vietnámi háborúban. Döntése miatt megfosztották világbajnoki címétől, és évekre eltiltották a profi ökölvívástól. Két évvel később, az 1968-as mexikóvárosi olimpián Tommie Smith és John Carlos az amerikai himnusz alatt emelte magasba fekete kesztyűs, ökölbe szorított kezét a 200 méteres döntő után, tiltakozva a faji megkülönböztetés ellen. A két atlétát kizárták az amerikai olimpiai csapatból.
2016-ban az amerikai futballista Colin Kaepernick kezdett térdelni a himnusz alatt a rendőri erőszak és a faji igazságtalanság elleni tiltakozásul. A szezon végén szabadügynök lett, és ezt követően már nem kapott új NFL-szerződést. Kaepernick később azt állította, hogy a tiltakozása miatt feketelistára került, az NFL-lel szembeni jogi vitája pedig 2019-ben bizalmas megállapodással zárult. Kaepernick gesztusa néhány évvel később, George Floyd halála után világszerte elterjedt a sportban. 2020-ban a Premier League játékosai a Black Lives Matter mozgalom mellett álltak ki, a mérkőzések előtt pedig rendszeressé vált a térdelés.
Az izraeliek csütörtökön Koszovót fogadják megint csak Debrecenben, majd vasárnap a vajdasági Topolyán következik az írek elleni második felvonás.
