114 szabálysértésben marasztalta el a Premier League a Manchester Cityt
A Premier League által felkért független bizottság egy nyolc éve húzódó ügyben 114 szabálysértésben marasztalta el az angol élvonal egyik meghatározó csapatát, a Manchester Cityt. A klub történetének legsúlyosabb válsága kezdődhet, a tét már nemcsak az esetleges büntetés, hanem az elmúlt másfél évtized megítélése is.
A klub ellen nyolc évvel ezelőtt 130 lehetséges szabálysértés miatt indult vizsgálat, ebből a liga 115 vádpontot hozott nyilvánosságra, és 114-ben elmarasztalta a Cityt. A Premier League szerint a pontatlan pénzügyi tájékoztatást és az eljárással kapcsolatos együttműködés elmulasztását a 2009 és 2023 közötti idényekben követte el a klub, amely eközben hétszer szerezte meg a bajnoki címet.
A City mindmáig tagadja, hogy bármilyen kihágást elkövetett volna, és korábban azt állította, hogy igazát vitathatatlan bizonyítékokkal tudja alátámasztani. Az elmarasztaló döntések közül 54 a pontos pénzügyi információk benyújtásának elmulasztására vonatkozik; 35 a Premier League vizsgálatával megbízott testülettel való együttműködés elhanyagolásához kapcsolódik 2018 decembere és 2023 februárja között; 14 esetben maradtak el pontos részletek a 2009–10, illetve 2017–18-as idényben a játékosoknak juttatott kifizetésekkel kapcsolatban; hét alkalommal sérültek a Premier League nyereségességi és fenntarthatósági szabályai; öt tétel pedig az UEFA pénzügyi fair play szabályait hágta át a 2013–14-es és 2017–18-as évadokban.
Roberto Mancini offshore számlája és Yaya Touré fizetése
A klubot leginkább Roberto Mancini 2009 és 2013 közötti menedzseri bére, valamint a korábbi középpályás, Yaya Touré fizetése miatt bírálják. Az olasz tréner javadalmazásának jelentős része közvetlenül Khaldoon Al Mubarak klubelnöktől érkezett, és egy offshore számlára utalták át.
Korábbi feltételezések szerint ha a bírák elmarasztalják a 2020 és 2024 között sorozatban négyszer bajnok Cityt, súlyos, precedenst teremtő pénzelvonással, pontlevonással, átigazolási moratóriummal, sőt akár alacsonyabb divízióba sorolással is büntethetik. A liga elvi alapon nem dolgozott ki szankciókat a pénzügyi szabályok megsértésének esetére, arra hivatkozva, hogy ha a klubok ismernék a büntetéseket, előre bekalkulálnák azokat. Az elmúlt években több Premier League-klubtól is levontak pontokat pénzügyi előírások megsértése miatt, köztük az Evertontól két menetben összesen nyolcat és a Nottingham Foresttől négyet a 2023–24-es idényben. A City 2014-ben 49 millió fontos, majd 2020-ban 30 millió eurós pénzbírságot kapott az UEFA pénzügyi fair play szabályainak megsértése miatt, ám a Nemzetközi Sportdöntőbíróság eltörölte a kétéves európai száműzetést.
Mubarak ártatlanságba vetett bizalma töretlen
A fellebbezési folyamat küszöbén a City elnöke, Khaldoon Al Mubarak azt nyilatkozta, hogy ártatlanságba vetett bizalma töretlen. Az Egyesült Arab Emírségből érkezett tulajdonos a szurkolókhoz intézett levelében a jogi folyamat bizalmas jellegére hivatkozva nem részletezte az ügyet, de hangsúlyozta, hogy az még messze nincs lezárva.
A következő lépés a független bizottság és a Premier League közös ülése lesz, amelyen a konkrét szankciókat tárgyalják meg. A riválisok közül az Arsenal, a Liverpool, a Manchester United és a Tottenham Hotspur már két évvel ezelőtt biztosította magának a jogot, hogy ha a City nem tudja megváltoztatni az ítéletet, veszteségeik miatt kártérítést követelhessen. A kártérítési összeg klubonként a 100 millió fontot is elérheti.
Budapesti Erasmus-diák indította a lavinát
A City elleni vádaskodások lavináját a portugál hacker és kiszivárogtató, Rui Pinto indította el, aki több terabájtnyi bizalmas dokumentumot, belső e-mailt és szerződést szerzett meg a futball világából, és adta át a német Der Spiegel magazinnak. A Football Leaks informatikus alapítója eredetileg az Erasmus-program keretében diákként érkezett Budapestre, majd itt telepedett le és építette ki a hálózatot. Kilétének leleplezése után Portugália elfogatóparancsot adott ki ellene, Magyarország pedig 2019 márciusában kiadta Lisszabonnak. Portugáliában zsarolási kísérlet és több kiberbűncselekmény miatt állították bíróság elé, és négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Tanúvédelmet élvezve együttműködik nyomozóhatóságokkal, jelenleg is rendőri védelem alatt áll, tartózkodási helyét titokban tartják.
