A vagyonadó nem elszámoltatás
Még annál is sokkal szigorúbb vagyonadót tervez a kormány – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétvégén szolnoki lakossági fórumán. Hogy minél is lenne szigorúbb, nem egészen világos, hisz a kormány az idő rövidségére hivatkozva még egy pár oldalas adóreform-koncepcióval sem állt elő. A tervek szerint azonban a teljesen új vagyonadót már januártól bevezetik.
Egy normális vagyonregiszter felállítása évekbe telik: bele kell venni az ingatlanokat, a pénzügyi befektetéseket és a működő vagyont, a cégeket is. Az Opus Nyrt. értékét könnyű meghatározni a tőzsdei árfolyam alapján, de egy 10–20 személyes kft. értékét már nem ilyen egyszerű belőni. Ezért a vagyonadó önbevallásos lesz, a tulajdonosok felelőssége a helyes becslés.
Az eredeti tervek szerint az ötmilliárd forint feletti vagyonokra vetettek volna ki évi egyszázalékos vagyonadót. Ezt a Tisza-program végül levitte egymilliárd forintra, így egy értékes budapesti belvárosi ingatlan tulajdonosa is évi 10 millió forint vagyonadót fizetne. Magyar Péter szerint vannak elképzelések progresszív vagyonadóról is: az 500 milliárd forint feletti vagyonokra 1 százaléknál magasabb adót is ki lehetne róni.
Nem szerencsés a kormány adópolitikájáról lakossági fórumon egyeztetni. Adózási és vagyonkezelési szakemberekkel érdemes lenne leülni, hogy ne egy szörnyszülött Drakula-adó szülessen. Könnyen olyan elvonás jöhet létre, amely sokkal többet árt, mint amennyit hoz a köznek.
Az 500 milliárdos vagyonhatárnál két dolog lehetséges. Vagy hasraütésszerűen találták ki, hogy Mészáros Lőrinc biztosan beleessen, vagy hatástanulmány készült, amely szerint 3-4 magyar adózót érintene a magasabb vagyonadó: Mészáros Lőrincet, Csányi Sándort, Veres Tibort és Felcsuti Zsoltot. A 3-4 ember felveti a személyre szabott jogalkotás gyanúját, amit a jogállamokban súlyos ejnye-bejnyével szoktak illetni a hatóságok. A vagyonadó-koncepció nincs kész, így nem ildomos ennek beszedésével 2027-ben számolni.
A gazdagok fizessenek többet – ezzel nem lehet vitatkozni, még az érintettek is azt mondják, ha kell, legyen így. De nem mindegy, hogyan. A vagyonadó nem a legmegfelelőbb eszköz. Jól működő vagyonadó szinte sehol nincs a világon: egyetlen bizonyított hatása a vagyonmenekítés, minden más bizonytalan. A vagyonadó a Tisza részéről populista ígéret volt, jól hangzott, és nem hátráltak ki belőle időben.
A gazdagok jövedelme jellemzően cégek profitjából, ingatlanok felértékelődéséből és befektetések osztalékából származik. Ha a gazdagokat akarják megadóztatni, erre megoldás lehet az szja progresszivitásának növelése. A havi többmilliós jövedelmek adózhatnának 20, 25, esetleg 30 százalékkal a mostani 15 helyett – ehhez kétmondatos módosítás kell az szja-törvényben.
Nem sokkal bonyolultabb a nagy értékű ingatlanokon elért eladási haszon progresszív adóztatása sem, hisz itt is csak 15 százalékot kell fizetni. Az értékpapír-befektetéseknél is be lehet hozni a progresszivitást: miért fizet ugyanúgy 15 százalékot a kisnyugdíjas az egymilliós befektetésére, mint a sokmilliárdos befektető? Hasonló a helyzet az osztalékadóval és a társasági nyereségadóval: miért támogatjuk a profitkivitelt 9–15 százalékos adóval, amikor a kedvezmények miatt a tényleges társasági adóteher a NAV szerint is csak 6-7 százalék? Ezeket a kérdéseket kellene átgondolni, és egy igazságosabb adórendszer felé indulhatna az ország.
Ha a kormány ragaszkodik hozzá, szépségflastromnak jöhet egy vagyonadó a nem termelő vagyonelemekre, mint a balatoni tóparti présházak, a környezetszennyező nagy teljesítményű járművek vagy a nagy értékű ingatlanok. De a vagyonadó nem egyenlő az NER elszámoltatásával, és nem helyettesíti azt. A csalárdul szerzett tíz- és százmilliárdos vagyonok megszerzésének körülményeit a rendőrségnek és a vagyonvisszaszerzési hivatalnak kell vizsgálnia. Az elszámoltatás első jeleit már láthatjuk, és reméljük, folytatódik. Ha be tudják bizonyítani, hogy egy NER-milliárdos csalárd módon jutott közpénzekhez, a bíróság kimondja a vagyonelkobzást, és lehet, nem marad mit megadóztatni.
A vagyonadó nem helyettesíti az elszámolást, és adóbevételre, a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére sem igazán alkalmas eszköz. Biztos, hogy most kell ez az országnak?
