A WC-PAPÍR HŐSE: Egy Tanulságos Történet a Felelősségről
Furcsán indult a történet, de valósággal meglepő, ahogyan összekapcsolódik a fikció és a valóság. Emlékeimben egy korai Moldova-regény képe él, ahol a cselekmény egy nemzetközi gyorsvonat megállásával indul Kőbánya-Felsőn. Ehhez hasonló esemény játszódott le július 16-án a Sylt szigetről Berlinbe tartó ICE 2075-ös expresszvonat esetében is, amikor is a vonat megállt egy olyan helyen, amely nem szerepelt a menetrendben: Hamburg-Bergedorf állomáson.
A két eset között azonban egy lényeges különbség húzódik. Míg a regény hősének akciója csupán fikció, addig a valóságban a „vezető jegyvizsgáló” lépett akcióba, amikor felfedezte, hogy a vonat illemhelyeit nem látták el WC-papírral. A férfi elhatározta, hogy maga orvosolja a helyzetet. Futó lépésekkel sietett a pályaudvar melletti boltba, és két nagy csomag WC-papírral a karjában tért vissza a vonathoz.
Akik már utaztak Németországban, jól tudják, hogy mennyire precízen és pontosan működik a menetrend. Szinte minden alkalommal, pont abban a pillanatban, amikor egy vonat a kijelölt vágányra érkezik, akkor ugrik a nagymutató a menetrendben megadott időpontra. Ezért nem meglepő, hogy a német „Zugchef”, azaz vezető jegyvizsgáló, milyen nehéz döntés előtt állt: megőrizze az időpontok betartását vagy a több száz utas kényelméről és méltóságáról gondoskodjon.
Végül a „vonatfőnök” az utasok kényelmét választotta. A szabályok mániákus tiszteletben tartásának országában ő pragmatikusan döntött, és a szabályszegést választotta a szabálykövetés helyett. Nem várt engedélyeket, nem hárította át másra a feladatot, hanem azonnal cselekedett. Gyorsan megállította a vonatot, és saját zsebéből vásárolta meg a szükséges WC-papírt, talán még a számlát is otthagyva a pénztárban az óriási sietség közepette.
Fontos megérteni, hogy ebben a történetben nem annyira a WC-papír, hanem sokkal inkább a felelősségtudat játszik központi szerepet. A Zugchef nem bújt el a munkaköri leírása mögött, hanem felvállalta, hogy ha valami nincs rendben a vonaton, akkor neki kell megoldást keresnie. Érezhette, hogy nem csupán a vonatért felelős, hanem az utasok biztonságáért is, így tett valami rendkívül fontosat.”
Pontosan ezt a szellemiséget tükrözik Cicero szavai is, miszerint a közösség jóléte a legfőbb szabály. A német „Zugchef” cselekedetei eseményüket figyelembe véve kézzelfogható példái annak, hogy a felelősség és a cselekvés középpontjában mindig az emberek állnak, és hogy a kis dolgokban rejlő értékek és döntések meghatározóak lehetnek a közösség jólétében.
