Oroszország hónapokon belül határozottabb műveletekbe kezdhet NATO-országok ellen
Hírszerzési vezetők azzal számolnak, hogy Oroszország hamarosan próbára teszi a NATO-t, egyikük szerint egy ilyen támadásra akár hónapokon belül sor kerülhet. A figyelmeztetések három európai hírszerzési szolgálat vezetőjével készült interjúk nyomán hangzottak el.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a parlamentben kijelentette: hírszerzési értékelések szerint Oroszország a következő hónapokban drónokkal vagy rakétákkal mérhet csapást NATO-területre, hogy megmutassa: az 5. cikkely inkább elméleti, mint gyakorlati jelentőségű.
Emmanuel Macron francia elnök „megalapozottnak és jól dokumentáltnak” nevezte Tusk jelzéseit, és pénteken rendkívüli tanácskozásra hívta össze a pártok vezetőit, valamint a 2027-es elnökválasztás jelöltjeit, hogy megvitassák az Oroszország felől érkező, növekvő fenyegetéssel kapcsolatos hírszerzési információkat.
Michal Koudelka, a cseh BIS biztonsági szolgálat vezetője szerint a fokozott dróntevékenység mellett a Kreml tervei között szerepelhet az Oroszországgal határos NATO-területek elleni kisebb léptékű invázió is. Ez járhat korlátozott behatolással, hamis zászlós provokációkkal vagy hatalmas befolyásolási kampánnyal – mondta, hozzátéve, hogy ez a forgatókönyv akár hónapokon, és nem éveken belül is megvalósulhat.
Az Oroszországgal határos három balti állam tisztviselői óvatosabban nyilatkoztak. Normunds Mežviets, a lett állambiztonsági szolgálat főigazgatója szerint nem látják jelét küszöbön álló támadásnak. Elismerte, hogy bizonyos jelek szerint Moszkva határozottabb európai fellépésre készül, ám nem egyértelmű, hogy ezek a tervek csupán egy destabilizációs stratégiát szolgálnak-e.
Jonatan Vseviov észt külügyminisztériumi államtitkár bírálta a közösségi médiában elharapózott pánikot. Ha okunk lenne tartani a támadástól, ezt egyértelműen jeleznénk – írta, hozzátéve: addig is őrizzék meg nyugalmukat, tegyék a dolgukat, és támogassák Ukrajnát.
Mežviets szerint összességében pozitív fejlemény, hogy Nyugat-Európa felismerte a veszélyeket. 2022 előtt folyamatosan figyelmeztettük nyugat-európai partnereinket az orosz fenyegetésre, de legtöbbször süket fülekre találtunk – mondta. 2022-ben aztán megváltozott a partnerek hozzáállása.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolta a NATO elleni orosz támadásról szóló híreszteléseket. Ennek semmi köze a valósághoz és semmi köze az Orosz Föderáció szándékaihoz – jelentette ki.
Koudelka szerint a jelenlegi orosz taktika lényege az eszkaláció a deeszkaláció érdekében: a Kreml arra törekszik, hogy a nyugati társadalmak gyenge pontjait kihasználva gyengítse az Ukrajna háborús erőfeszítései iránti támogatást.
Thomas Nilsson, a svéd katonai hírszerző és biztonsági szolgálat vezetője szerint nincs jele annak, hogy Moszkvában komolyan fontolgatnák a valódi tárgyalásokat. Megítélése szerint továbbra is azt gondolják, hogy elérhetik stratégiai céljaikat, így a tárgyalások csak színjátékot jelentenek.
Mindhárom hírszerzési vezető egyetértett abban, hogy Oroszország európai szabotázskampánya várhatóan fokozódni fog a következő hónapokban. Nilsson fordulópontot jelentő eseménynek nevezte a lipcsei repülőtéren nemrég történt, fegyveres drónnal kapcsolatos incidenst, amelyet a német hatóságok az orosz hírszerzés számlájára írnak.
Mežviets szerint Oroszország a pánikkeltést célzó, szórványos szabotázs- és gyújtogatási akciókról áttér az Ukrajna nyugati támogatásához köthető, konkrét célpontok elleni támadásokra. Látjuk, hogy vaszúti infrastruktúrát és az Ukrajna támogatását szolgáló létesítményeket vesznek célba – mondta.
Koudelka rámutatott, hogy a szabotázskampány további következménye a hírszerző szolgálatok erőforrásainak túlterhelése. A kétségek miatt mostantól minden tűzesetet vagy műszaki hibát potenciális terrortámadásként kell kivizsgálniuk a hírszerző szolgálatoknak.
A francia kormány úgy döntött, hogy a regionális és helyi szintekig mindenütt bevonja intézményi vezetőit a hibrid fenyegetésekre való felkészülésbe. A döntés a francia Védelmi és Nemzetbiztonsági Tanács csütörtöki ülése nyomán született. Laurent Nuñez belügyminiszter elmondta: arra kérte a francia megyék prefektusait, hogy a következő hetekben hívják össze a körzeti prefektusokat egy biztonsági tanácskozásra.
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter pénteken arra figyelmeztette a Kijevnek nyújtott védelmi támogatás szükségességét megkérdőjelező ellenzéki képviselőket, hogy ha nem látják el Ukrajnát megfelelő légvédelmi rendszerekkel és elfogórakétákkal, az közvetlenül növeli Lengyelország katonai kockázatait is. Parlamenti felszólalásában elmondta, hogy előző éjjel vadászgépeket kellett riasztani a lengyel légtér védelmében, mivel Oroszország ismét rakéta- és dróntámadásokat intézett Nyugat-Ukrajna ellen. Ezek már nem elszigetelt esetek; ez a NATO-tagállamok elleni, megtervezett agresszió – idézte szavait a TVN24 hírtelevízió.
