Új Szépség És Fejlesztés Az Uffizi Képtárban
Ötvenmillió euróból újul meg Olaszország egyik legfontosabb és legfelkapottabb művészeti múzeuma, a firenzei Uffizi Képtár. A következő két év során végrehajtásra kerülő átfogó fejlesztési program nemcsak az Uffzi központi épületét érinti, hanem a Palazzo Pittit, a Boboli-kerteket és a Vasari-folyosót is magában foglalja. A múzeum vezetősége, Simone Verde múzeumigazgató irányításával, már elkezdte a munkálatok egy részét, míg más projektek a közeljövőben veszik kezdetüket. A cél az, hogy a teljes rekonstrukció a tervek szerint 2028-ra befejeződjön.
A múzeum eddig évi több mint 5,2 millió látogatót vonzott, és a várható fejlesztések fokozzák a látogatói élményt. Ezen kívül a műtárgyak védelme érdekében korszerű technológiákat is integrálnak. A következő hónapok során új kiállítási koncepciókat alakítanak ki, restaurálják a meglévő műtárgyakat és történelmi tereket, valamint modern LED-es világítást telepítenek, különös figyelmet szentelve a flamand művészetet bemutató termek új megvilágítására.
A Palazzo Pitti épületének modernizálására is komoly hangsúlyt fektetnek. Itt nemcsak a nagyhercegek kincstárának korszerűsítése történik, hanem a Galleria Palatina termeinek restaurálása is folytatódik. A Boboli-kertekben az amfiteátrum és a Neptun-kút helyreállítása rajzolódik ki a tervek között, a teljes múzeumegyüttesben pedig az információs rendszert is megújítják, hogy a látogatók tájékozódása gördülékenyebb legyen.
A fejlesztések során számos technikai újítást is bevezetnek, amelyek, noha a látogatók számára láthatatlanok maradnak, alapvetően hozzájárulnak a műtárgyak megőrzéséhez. A klímarendszer modernizálása, új hűtőberendezések telepítése és a Vasari-folyosó légkondicionálásának befejezése mind olyan intézkedések, amelyek a virtuális védelmet szolgálják. Ezen kívül az Uffizi előtti tér rendezésére is sort kerítenek, amely a jövő év első felében esedékes állványzat eltávolításával zárul le.
Az Uffizi Képtár Történeti Áttekintése
Az Uffizi Képtár a világ egyik kiemelkedő művészeti múzeumaként ismert, mely a reneszánsz olasz művészet páratlan gyűjteményével büszkélkedik. Falai között található Sandro Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello és Caravaggio remekműve. Az intézmény neve az olasz „uffici”, azaz hivatalok szóból ered, hiszen a 16. században a Toszkán Nagyhercegség közigazgatási központjaként készült el Giorgio Vasari tervei szerint.
I. Cosimo de’ Medici 1560-ban bízta meg Vasarit a közigazgatási központ tervezésével, amely a város legfontosabb hivatalait egyesítette egyetlen épületbe. A jellegzetes U alakú épület közvetlen kapcsolatot teremtett a Palazzo Vecchióval. Vasari halála után az építkezést Bernardo Buontalenti és Alfonso Parigi folytatta, végül 1581-re fejeződött be.
Az Uffizi elsődleges hivatali funkciója mellett a Medici-család már kezdetben biztosított helyet műgyűjteményük legértékesebb darabjainak. I. Francesco de’ Medici az épület legfelső szintjén alakította ki galériáját, ahol a szobrok, festmények és antik ritkaságok kaptak helyet, ideértve a híres nyolcszögletű Tribunát is, amely az értékes műalkotások őrzője lett. Ezzel a múzeumi koncepció fejlődésének első lépései is megkezdődtek.
Anna Maria Luisa de’ Medici 1737-es Családi Paktuma kulcsszerepet játszott a gyűjtemény védelmében, hiszen megtiltotta a műkincsek eltávolítását Firenzéből, ezzel biztosítva a helyi művelődés támogatását. A múzeum 18. század második felében hivatalosan is múzeummá nyilvánítását Pietro Leopoldo nagyherceg irányította, míg Luigi Lanzi mesteri módon rendezte el a gyűjteményt korszerű elvek szerint.
Az Uffizi a 20. és 21. század során is számos válságot túlélt, ideértve a második világháborút, 1966-os firenzei árvíz és 1993-as maffiamerénylet. Az intézmény minden alkalommal megújult, új kiállítási tereket alakított ki az Új Uffizi program részeként. A mostani, ötvenmillió eurós beruházás a múzeum történetének legújabb állomása, amely továbbra is a firenzei kulturális örökség megerősítéséhez járul hozzá.
