EGY KIVÁLÓ RÉGÉSZ SORSÁNAK MEGATLANTISZÁLÁSA
Száz évvel ezelőtt Brit Indiában egy nagyszerű régész, Rakhaldasz Banerdzsi életét sötét árnyék vetette. Lopással vádolták meg, miután egy kicsiny szobor eltűnt egy híres hindu szentélyből. A bűntény miatti nyomozás hamarosan véget ért, ám Banerdzsi nevét a szégyen örök díszévé vált, hiába került később a szobor sértetlenül elő a kalkuttai piacokon. Az indiai tudós nem csupán a rágalmak céltáblája lett, hanem az elismerések és a méltányosság hiányának áldozataként is elfeledődött, annak ellenére, hogy felfedezései forradalmasították a régészet területét.
A NAGY TITKOK FELFEDEZÉSE
Banerdzsi a bengáli arisztokráciából származott, s gyerekként érezte a régmúlt hívogató vonzását. Elit iskolákban tanult, ahol kiemelkedett tudásával, amely különösen az ősi feliratok és pénzérmék területén volt kiemelkedő. Harminckét évesen már a gyarmati ügynökség vezető archeológusává nevezte ki, és az Indus folyó partján végzett ásatásai során bukkant rá egy ősi buddhista sztúpára, amely alatt még régebbi kultúrák nyomaira lelt.
AZ INDUS-VÖLGY TITKA
Banerdzsi merész intuíciója végül megerősítette, hogy a két lelőhely egy közös, ötezer évvel ezelőtti magas kultúra része volt. Ez a felfedezés indította el a kutatásait az Indus-völgyi civilizáció irányába, amely mélyrehatóbb és kiterjedtebb volt, mint bármely más korabeli kultúra, beleértve az ókori Egyiptomot és Mezopotámiát is. Az ármányok ellenére, amelyek a hagyományos történetírásban fellelhetők, Banerdzsi munkájának középpontjában egy fényes civilizáció állt, amely gazdagságot, kereskedelmet és békét hirdetett.
A MEGTORLÁS KORÁNAK ÁRNYÉKA
A rendkívüli leletek, mint például Mohendzsodáro égetett téglás házai, mind a jólétet tükrözték, ám figyelemre méltó, hogy a fegyverek vagy háborús emlékek teljes hiánya a civilizáció békés természetére utal. Jane R. McIntosh archeológus megjegyzi, hogy az ilyen jelenség rendkívüli a történelem folyamán. Banerdzsi hindu nacionalistaként nyíltan szembeszállt a gyarmati hatalom felé helyezett felsőbbrendűséggel, amely azonban könnyű célponttá tette a múltja miatt. A lopási ügy végül tönkretette pályafutását, míg a professzori cím és a történelmi regényírás már nem hozott számára emelkedést a karrierjében.
A HIRDETETLEN ÖRÖKSÉG
Bár Banerdzsi felfedezései világszenzációvá váltak, a gyarmati elit kihasználta és ellopta az ő érdemeit, ahogyan az akkoriban a szokásos volt. Sir John Marshall, aki egykor még a főnöke volt, publikálta a régész munkáját saját nevén, relegálva őt a feledés homályába. Banerdzsi életének végén, a cukorbetegség következményeként, mindössze 45 évesen hunyt el, hiányt szenvedve az őt megillető elismeréstől.
Ez a történet, amely a régészet egyik árnyas oldalát tükrözi, rávilágít arra, hogy a tudományos eredmények és a felfedezések sorsa sokszor a hatalmi harcok áldozataként eltorzul, kire keserű emléket hagyva a múltnak, amelytől csak a jövő tanulhat.
Forrás: nepszava.hu/3282965_volt-egyszer-indiaban
