Súlyos szakdolgozóhiány a kórházakban
A szakemberhiány és különösen az ápolók fogyása az egyik legnehezebben megoldható feladatként rajzolódott ki a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. A kormányzat bérrendezéssel, új szakdolgozói életpályával, a képzés átalakításával és a feladatmegosztás újragondolásával próbálná kezelni a problémát, az intézményvezetők szerint azonban több helyen már a napi működéshez sincs elegendő szakdolgozó.
Az egyik kórházi vezető úgy fogalmazott: miközben hosszú távú programokról beszélnek, neki az a kérdése, „holnap ki fog dolgozni?”. Felvetette, hogy Magyarországnak előbb-utóbb mérlegelnie kellhet külföldi munkaerő bevonását.
Idősödő ápolói kar
Lantos Gabriella, a józsefvárosi szakrendelő főigazgatója szerint náluk az ápolók átlagéletkora 64 év körül van, többen nyugdíjkorhatár után, részmunkaidőben dolgoznak. A szakdolgozóhiány már a működést is akadályozza: hiába van orvos, ha nincs mellette szakdolgozó.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke országos adatokkal egészítette ki a tapasztalatokat. Eszerint Magyarország azon hat uniós tagállam közé tartozik, ahol csökkent az ápolói létszám: jelenleg 5,4 ápoló jut ezer lakosra. A kórházi felnőttápolásban dolgozók 60 százaléka már a nyugdíj előtti utolsó tíz évben jár.
Kevesebb ágy, kevesebb műtét
A létszámhiány közvetlenül meghatározza, mennyi beteget tud fogadni egy intézmény, hány műtétet tud elvégezni. Ha nincs elegendő műtősnő, aneszteziológiai szakasszisztens vagy ápoló, a rendelkezésre álló műtő és orvos sem elegendő több beavatkozáshoz. Kevesebb dolgozó mellett több beteg jut egy ápolóra, kevesebb idő marad az állapotuk követésére és az állapotromlás korai felismerésére.
Romló képzési kilátások
Balogh Zoltán szerint az egészségügynek egyszerre kellene új embereket vonzania és megtartania a már dolgozókat. A következő húsz évben munkába álló ápolói generáció létszáma a távozó generációénak mindössze a negyede lehet. Idén országosan 237 technikumi végzettségű ápoló kerülhet ki a munkaerőpiacra, mellettük több mint 75-en egy másik, hároméves képzési programban végeznek. Az ismert évfolyamlétszámok alapján 2030-ban legfeljebb 117 technikumi ápoló végezhet, 2031-ben pedig 267.
Az ezredforduló körül volt olyan év, amikor 900-1000 diplomás ápoló végzett, jelenleg évente körülbelül 300-400. A közép-magyarországi régióban, ahol az ország betegellátásának több mint 30 százaléka zajlik, évente mindössze 70-90 új diplomás érkezik az ellátásba.
Bérrendezés és életpálya
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy nappal korábban a konferencián azt mondta, a 2027-re tervezett 500 milliárd forintos egészségügyi többlet legnagyobb tétele a szakdolgozók bérrendezése lesz, amely több mint 123 ezer dolgozót érinthet. A jelenlegi sávos rendszer helyett hat fizetési osztályból és 15 fokozatból álló bértábla jönne létre, háromévente magasabb fokozatba lehetne kerülni. A miniszter hangsúlyozta, hogy senkinek sem csökkenhet a keresete.
A béremelés pontos mértéke továbbra sem ismert. Hegedűs Zsolt korábban 20-25 százalékos szakdolgozói béremelés szükségességéről beszélt, és azt ez év végére helyezte kilátásba, konkrétumot azonban későbbre ígért. A kormány a bérrendezés mellett új szakdolgozói életpályát is ígér, amely a pályakezdők támogatását, a középgeneráció megtartását és az idősebb szakdolgozók tapasztalatának hasznosítását szolgálná.
