Aszály és klímaválság: egyre több gazda adja fel a termelést
Egymást követik a szélsőséges időjárású évek Magyarországon, a történelmi aszálykárok pedig egyre több gazdálkodót kényszerítenek a földek feladására. A megnövelt kárenyhítési támogatás sem hozhat megoldást, amíg a régi sémák uralják az ágazatot.
„Ötvenszázalékos terméskiesést még kihevertünk, de ha sorozatban hetven közeli, azt már nem bírjuk. Cseresznyéből egy jó termésű évemben 70 mázsám is volt, az idén már csak 50 kiló” – panaszolta egy agglomerációbeli kistermelő. Az idei sorban a negyedik-ötödik katasztrofális esztendő, amely után egyre több kistermelő dönt a gazdálkodás befejezése mellett.
Egy Buda környéki zöldségtermelő szerint egyre több termény öntözés mellett is veszteséges, köztük a spenót és a sóska. Fóliasátraik segítségével bizonyos zöldségek termelését a téli időszakra szervezték át.
2022-ben az aszálykár minden korábbi rekordot megdöntött, 1,5 millió hektárt érintett, idén július végéig mintegy 750 ezer hektárra terjedt ki. A kárenyhítési alap 2022-ben 50,229 milliárd forinttal, idén 106 milliárddal segít.
A talajvízszint az Alföld több pontján 7-8, a Homokhátságon akár 11 métert is elér. A búza esetében 7–30, a kukoricánál 10–60 százalékos visszaesést jeleznek előre az évszázad második felére.
Több mint 150 éve elvezetjük a vizet, ahelyett, hogy megtartanánk. A Kiskunság térségében egy egész évi, mintegy 500-600 milliméter csapadék is hiányzik a talaj telítettségéhez.
Pinke Zsolt környezettudós szerint a magyar mezőgazdaság a második világháború után a hazai igényekre állt rá, ezzel változatosságát is feláldozta, és ma gyakorlatilag 4-5 növényen alapszik az élelmiszer-ellátásunk.
Koncz Máté, a MOSZ elnöke szerint a mai formában ismert termelés folytatása nem lehetséges, a korábbi sémákhoz ragaszkodás csak a veszteségeket kódolja. Folyamatosan kellene kialakítani a vízmegőrző gyakorlatokat és kinemesíteni a legjobban alkalmazható növényfajtákat.
Egy 2026 júniusában megjelent tanulmány modellje szerint közel egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása lenne lehetséges az Alföldön, ami agrárgazdasági beavatkozás is volna. Ezek a területek mezőgazdasági szempontból értéktelenek, így kivételük nem jelentene kevesebb termést.
Országosan mintegy 46 000 kilométer hosszú belvízelvezető működik. A gazdák szerint a tavaszi vetés szempontjából tolerálható lenne, ha áprilisig elszikkadna a földeken megtartott belvíz.
A kukorica vetésterülete csökkenőben van, helyét szárazságtűrőbb fajok – napraforgó, cirok vagy szója – vehetik át. Elengedhetetlen lenne a szárazságtűrő fajták, a modern öntözési rendszerek és a precíziós gazdálkodás bevezetése.
A MATE által fenntartott agrár- és növénynemesítési kutatóintézeteket fokozatosan felszámolták és bezárták. Koncz Máté szerint a termelők alkupozíciója a termelési láncon belül a legalacsonyabb, a feldolgozóknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a válságidőszakok kezelésében.
