Öt nettó befizető ország több százmilliárd euróval vágná meg az EU következő büdzséjét
Élesedett a vita az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti költségvetéséről. Németország, Dánia, Finnország, Hollandia és Ausztria vezetői közösen azt követelik, hogy a Bizottság közel kétezermilliárd eurós javaslatát több százmilliárd euróval csökkentsék. Szerintük a jelenlegi terv túl sok, előre kiosztott támogatást és transzfert tartalmaz, miközben túl kevés forrást hagy a közös védelemre, versenyképességre, innovációra és az illegális migráció elleni fellépésre.
A Bizottság tervezete az uniós bruttó nemzeti jövedelem mintegy 1,26 százalékának felel meg, és nominálisan körülbelül hatvan százalékkal nagyobb a jelenlegi hétéves keretnél. A javasolt összegből ráadásul jelentős részt vinne el a járvány utáni helyreállítási alap közös adósságának törlesztése, ezért a nominálisan nagyobb keret nem jelent ugyanekkora szabadon elkölthető többletet.
A vita már nem arról szól, kell-e többet költeni védelemre és versenyképességre, hanem arról, ki fizesse ennek az árát. A nettó befizető országok azt mondják, hogy a tagállami költségvetésekben zajló takarékosság mellett Brüsszel sem növelheti automatikusan a kiadásokat. A nettó kedvezményezettek viszont attól tartanak, hogy a csökkentés elsősorban a kohéziós és agrárforrásokat érintené.
A napokban nyilvánosságra hozott közös álláspont szerint Berlin, Koppenhága, Helsinki, Hága és Bécs nem a teljes uniós költségvetés visszavágását tekinti célnak, hanem a szerkezet átalakítását. Több közös beruházást és kevesebb automatikusan visszaosztott támogatást szeretnének. Ez különösen érzékeny kérdés Közép- és Kelet-Európában, ahol a felzárkóztatási pénzek a beruházások jelentős részét finanszírozzák.
A bevételi oldalon sem könnyebb a kompromisszum. A Bizottság új saját forrásokkal csökkentené a tagállami befizetésektől való függést, többek között a kibocsátáskereskedelmi rendszerből és a karbonvámokból származó bevételekkel, valamint nagyvállalati hozzájárulással. Több nettó befizető ország azonban új uniós adók helyett a meglévő kiadások átrendezését támogatná. Spanyolország közben azt javasolta, hogy a járvány utáni közös hitel törlesztését hosszabbítsák meg 2058-ig; ez mintegy hetvenmilliárd eurónyi mozgásteret teremthetne a következő ciklusban.
A végső alkuhoz valamennyi tagállam beleegyezése kell, ezért egyetlen kormány is képes blokkolni a teljes hétéves keretet. Magyarország számára a tárgyalás egyszerre szól a keret nagyságáról és a pénzek elosztási szabályairól. António Costa, az Európai Tanács elnöke szeptember elején Budapesten egyeztetett Magyar Péter miniszterelnökkel a következő költségvetésről és a bővítésről. Magyar a találkozó után azt közölte, hogy csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást támogatja.
Az uniós vezetők célja, hogy 2026 végéig politikai megállapodás szülessen, mert a 2028-as indulás előtt az Európai Parlament jóváhagyására és a saját forrásokról szóló döntés nemzeti megerősítésére is szükség lesz. Ha a tagállamok nem fogadnak el új bevételi forrásokat, a lehetőségek szűkülnek: vagy nagyobb nemzeti befizetésekre, vagy kisebb kiadásokra lesz szükség.
