Az eredményes oktatás nem csak pénzkérdés
Az OECD 2000 óta háromévente publikálja a PISA-felmérés eredményeit, amely a 15 éves diákok olvasási, matematikai és természettudományos teljesítményét értékeli. A legutóbbi, 2025-ös felmérés adatait szeptember elején hozták nyilvánosságra. Ez volt a kilencedik jelentés, és az első, amely a tanulók számítógépes problémamegoldó képességét is vizsgálta. A vizsgálatban 91 ország több mint 760 ezer tanulója vett részt.
A felmérés nem a lexikális tudást, hanem az önálló gondolkodást igénylő problémamegoldást vizsgálja. Az olvasás kategóriája szövegértést takar: nem azt mérik, hogy el tud-e valaki olvasni, hanem hogy össze tudja-e foglalni a saját szavaival. A matematika és a természettudományok terén sem a definíciók ismerete a kérdés, hanem a feladatmegoldó képesség. A számítógépes problémamegoldás során a modellezési és programozási eszközök használatát, kísérletek végrehajtását és digitális termékek létrehozását értékelték.
A 15 éves tanulók átlagos teljesítménye 2015 óta minden vizsgált területen romlott, legkevésbé a természettudományok terén. Aggasztóan csökkent a szövegértési képesség, ami összefügg a digitalizáció erősödésével, a képernyő előtt töltött idő növekedésével és a szórakozásból való olvasás visszaesésével. 2022 és 2025 között csak Costa Rica, Szlovákia, Törökország és Nagy-Britannia tanulói javították természettudományos kompetenciáikat. Az OECD-tagországok diákjainak ötöde gyenge teljesítményre képes, ami a továbbtanulás és a munkavállalás szempontjából is súlyos probléma.
A friss felmérés először mérte fel a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatását. Azok a tanulók, akik konkrét iskolai feladatokra használják az MI-t, alacsonyabb természettudományi pontszámokat érnek el, mint azok, akik nem használják. Akik viszont általános célokra és az MI-műveltség elsajátítására használják, valamivel magasabb pontszámokat érnek el. Ezek a lehetőségek azonban gyakrabban elérhetők a kedvezőbb társadalmi-gazdasági helyzetű tanulók számára.
A PISA-felmérések sikertörténeteket is mutatnak. Németország átfogó oktatási reformot valósított meg a gyenge eredmények hatására. Brazília egyszerre növelte a tanulói létszámot és emelte az oktatás színvonalát. Törökország nyolc év alatt 70 ponttal javította természettudományos teljesítményét, ami három évvel hosszabb tanulmányi idő hatásának felel meg. A pénz nem minden: nem elég sokat költeni, okosan kell elkölteni a forrásokat. Luxemburg fordítja a legtöbbet oktatásra (évi 288 521 dollárt tanulónként), diákjai mégis gyengébben teljesítenek természettudományokban, mint az ír, francia és olasz tanulók, akikre nem költenek feleannyit sem.
Az oktatási rendszer a gazdasági fejlődés fontos eleme, de nem kizárólagos meghatározója. Az elmúlt évtizedekben látványos gazdasági fejlődést produkáló országok PISA-teljesítménye is kiemelkedő. Kína sokadszor áll a rangsorok élén: matematikából 612 pontot ért el az OECD-átlag 463 pontjával szemben, természettudományokban 597 pontot a 482 pontos átlaggal szemben, számítógépes problémamegoldásban 560 pontot az 500 pontos átlaggal szemben. Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr tartósan a legjobb tíz ország között van. Szingapúrban az oktatás nyelve az angol, noha a lakosság 70 százalékának kínai, 20 százalékának maláj, tíz százalékának dél-indiai nyelv az anyanyelve – a nem angol anyanyelvű tanárok által angolul tanított diákok szövegértése mégis jobb, mint a brit, amerikai, ausztrál és új-zélandi tanulóké. Észtország az informatikai nagyhatalom szerepét erősíti: természettudományokban és számítógépes problémamegoldásban hatodik, matematikában hetedik, szövegértésben nyolcadik.
A 15 éves magyar tanulók teljesítménye mind a négy vizsgált területen kis mértékben elmaradt az OECD-átlagtól. A kilenc PISA-felmérés 28 kompetenciája közül csak három alkalommal értünk el átlag feletti eredményt: 2006-ban természettudományokban, 2009-ben szövegértésben és természettudományokban. Nagyobb probléma az átlagosnál jobban romló teljesítmény 2022 és 2025 között. A legsúlyosabb gond, hogy 15 éves diákjaink teljesítménye 2009 óta gyakorlatilag folyamatosan romlik: természettudományokban 503 pontról 480-ra, matematikából 490-ről 459-re, szövegértésből 494-ről 452 pontra. Az okok összetettek, de aligha kérdéses, hogy a kompetenciafejlesztő oktatási rendszertől egy elavultabb felé fordulás és a túlzsúfolt tantervek felelősek a romló teljesítményekért.
